A köznevelési törvény egyik legfontosabb része a pedagógus-életpályamodellt leíró fejezet. Az ebben állítottak szerint – bár a pedagógusok munkaterhelése nő, és a pályán lévők rendszeresen szigorú minősítési eljáráson esnek majd át – a tanárok fizetése érezhetően növekedne. Hoffmann Rózsa a pedagógusok illetményalapját a mindenkori minimálbérhez rögzítené, 180 és 200 százalékban határoznák meg a főiskolai, illetve egyetemi végzettségű tanároknál. Négy fideszes képviselő – Pósán László, Demeter Zoltán, Sági István és Kucsák László – módosító javaslata viszont annak meghatározását minden évben a költségvetésre bízná. A változtatást azzal indokolják, hogy a minimálbér-alapú bérrendszer meggátolhatja a differenciáltabb döntéseket.
A javaslat hétfő reggel az oktatási bizottságban ugyan nem kapta meg a többséget, de az egyharmados támogatást igen. Ez azt jelenti, hogy a parlament elé kerülhet a módosító. Ha a képviselők ezt megszavazzák, akkor a kidolgozott bérskála és az egész köznevelési törvény értelmét veszti. Ezt maga Hoffmann Rózsa mondta ki egy korábbi bizottsági ülésen. Hétfőn ő természetesen nem, de a fideszesek egy része támogatta az elképzelést.
Ha ugyanis nem a minimálbérhez rögzítik a pedagógusbéreket, akkor borítékolható, hogy a mostani gazdasági helyzetben a költségvetési törvények nem lesznek túl bőkezűek a tanárokhoz. Így, amennyiben bevezetnék a köznevelési törvényt, az csak a szigorításról, a tanári autonómia megvonásáról, a központosításról, a tanári pluszmunkákról szólna, s mindezért „cserébe” nem lenne ott a béremelés sem.
Mindezzel 381,5 milliárdot vonnának ki a rendszerből. Erőss Gábor LMP-s oktatási szakértő szerint „ebben nem csak az a durva, hogy Hoffmann Rózsa és az egész kormány ezt a mézesmadzagot huzigálja a pedagógusok orra alatt már másfél éve, s most kiderül: Matolcsy már rég leette a mézet róla. Hanem az is, hogy a fideszesek maguk mondanák ki: hazudtunk, nem lesz béremelés”.
A köznevelési törvény gazdasági megalapozottságának hiányát egyébként nemrég maga Orbán Viktor ismerte be. Mint mondta, nem lehet megígérni, hogy a következő években lesz pénz annak bevezetésére. Mint az először letagadott, majd beismert Ecostat-háttéradatok mutatják, a törvény életbelépésének évében még csak – elsősorban a tankötelezettségi kor leszállításából következő – megtakarításra számít a kormány, pluszpénzeket a rendszerre 2013-tól kellene fordítani.
Ezek egyik legnagyobb tétele, 2013-tól 2015-ig az a bizonyos 381,5 milliárd, amit az életpályamodellre irányzott elő az államtitkárság.
