A közlemény szerint a nemzetközi összehasonlítás – az Európai Bizottság által közzétett adatokra tekintettel – Magyarország 2009. évi helyzetét mutatja be. Ennek alapján megállapítható, hogy a strukturális alapok esetében Magyarország a felhasználható forrásokat teljes egészében lekötötte, a rendelkezésre álló keret 94,12 százalékának kifizetése történt meg. A Kohéziós Alap esetében az ország az alsó harmadban helyezkedett el, 69,4 százalékos kifizetési aránnyal, csupán Lengyelországot és a 2007-ben csatlakozott két tagállamot előzte meg.
Az ÁSZ közölte: Magyarország az előcsatlakozási időszaktól kezdve mindig pozitív pénzügyi egyenleget könyvelhetett el az uniós büdzsével szemben, mind abszolút értékben, mind a bruttó nemzeti jövedelemhez (GNI) viszonyítva: 2007-ben a pénzügyi egyenleg (az úgynevezett nettó pozíció – a befizetési kötelezettség, valamint a támogatások és a működési költség korrigált különbözete) 1605,92 millió euró volt, amely 2009-re már elérte a 2719,4 millió eurót. Nemzetközi összehasonlításban a 2009. évi kiemelkedő eredménnyel – a GNI 3,1 százalékával – az EU10 országok között Litvánia (5,61 százalék) és Észtország (4,27 százalék) után a 3. helyet érte el Magyarország.
A tájékoztatás szerint az unióból érkező források fogadásához, illetve lebonyolításához szükséges intézményi, szabályozási és ellenőrzési feltételrendszert az uniós és magyar előírásokat figyelembe véve alakították ki. Az uniós források ellenőrzéséért felelős intézmények a korábbi években tapasztaltakhoz hasonlóan 2010-ben is fogalmaztak meg az ellenőrzési funkciók fejlesztendő területeire vonatkozó megállapításokat, amely arra utal, hogy az ellenőrzési rendszer további erősítése szükséges.
A közlemény alapján a 2004-2006-os időszakra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) öt operatív programjára 678 milliárd forintot fizettek ki, amellyel közel 20 ezer kedvezményezettet támogattak. Az NFT végrehajtása pénzügyi szempontból eredményesnek értékelhető, a pénzügyi keretet 99,1 százalékban felhasználták. A kedvező teljesítés érdekében úgynevezett tartalék projekteket támogattak, így az elszámolt költségek összege mintegy 26,5 milliárd forinttal meghaladta az eredeti keretet.
