A növekedési tervről szólva a kormányfő kifejtette: arra kérte Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert, minden más teendőjét sorolja hátrébb, és a terv elkészítésére fordítsa az erőit, ugyanis, ha a kabinet nem alkotja meg és nem hajtja végre a magyar gazdaság növekedését segítő tervet, akkor recesszióba esik a gazdaság.
“Kulcskérdés, hogy Matolcsy György sikerrel járjon” – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a terv konkrét beruházásokat is tartalmaz majd.
A nemzetgazdasági miniszternek és a jegybankelnöknek a növekedésről szóló konzultációjával kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta: azért volt szükség az egyeztetésre, mert a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nélkül nem lehet előteremteni a forrásokat. Szerinte a jegybank és a kormány “ebben a modern világban együttműködésre van ítélve”. Az MNB óriási pénzeket kezel, amelyeket mozgósítani lehet a gazdasági növekedés érdekében, vagyis a jegybankban “heverő” nagy tartalékoknak a növekedésbe való bevonásáról kell megegyeznie a nemzetgazdasági tárca vezetőjének Simor Andrással, a nemzeti bank elnökével – hangsúlyozta.
Azzal kapcsolatban, hogy a Moody’s a múlt héten megvonta Magyarországtól a befektetési ajánlású adósbesorolást, a kormányfő úgy fogalmazott: “ennek van szezonja”, hol az egyik, hol a másik uniós tagállamot minősítik le, és “ez időnként bennünket is elér”. Ráadásul ez mindig összekapcsolódik spekulációs támadásokkal, ami Magyarország esetében is így történt, ám a legutóbbi “komoly spekulációs támadást sikerült elhárítani” – fűzte hozzá, közölve ugyanakkor: úgy készül, hogy december közepe után néhány nappal lesz egy újabb, hasonló támadás.
Arra, hogy meddig tarthatnak majd a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a tervezett együttműködésről, Orbán Viktor azt válaszolta: “egy nap alatt is meg tudunk állapodni; amint elértük a céljainkat, már meg is állapodunk, ez a mi tervünk”.
A forint árfolyamának ingadozásával kapcsolatban úgy vélekedett, “nincs ember, aki komolyan gondolná, hogy a magyar gazdaság értéke is e szerint változott”, ám az EU-s fejlemények megmozgatják a forint értékét, és ez hatással van a magyar gazdaságra.
A jegybanki alapkamat emeléséről szólva Orbán Viktor azt mondta, mindig is a kamatemelés ellen volt, mert az rossz a reálgazdaságnak, de elfogadja, hogy időnként szükség lehet arra, azonban hogy pontosan mikor, az az MNB döntésének függvénye. A kormányfő szavai szerint összességében azt tartja jónak, ha a vállalkozások minél olcsóbban jutnak hitelhez, minél több munkahelyet tudnak létrehozni, ezért ő mindig a kamatcsökkentés és a vállalkozásokat segítő olcsóbb pénz híve.
Véleménye szerint, ha az ország ma úgy állna, mint 2002-ben, “észre sem vennénk, hogy Európában válság van”. “Az európai első ligában fociztunk” akkor, ám “visszacsúsztunk a harmadik ligába, és a cél az, hogy visszakerüljünk az elsőbe”; ehhez együttműködés kell például a szakszervezetekkel és a jegybankkal – fogalmazott.
Az Európai Unió alapszerződésének az euróválság miatt tervezett módosításával kapcsolatos hírekre reagálva kifejtette: az alapszerződés-módosításhoz egyhangú döntés kell, sőt nemcsak a miniszterelnökök bólintására van szükség, hanem arra is, hogy a nemzeti parlamentek ratifikálják azt. Ez bonyolult ügy – mondta -, hiszen a korábbi szerződésmódosítások alkalmával többször is előfordult, hogy egyes parlamentek nem – vagy nem azonnal – adták meg a szükséges hozzájárulást. Közelmúltbeli londoni útjára utalva megjegyezte, a magyarok és a britek érdeke találkozik azon a ponton, hogy csak olyan megoldásokban vagyunk érdekeltek, amelyek ugyan megoldják az euróövezet tagjainak gondjait, de nem feszítik szét a 27 államból álló európai uniós kereteket. A jövő heti brüsszeli csúcstalálkozón kell ezt a “bűvészmutatványt” előadni – tette hozzá.
Azzal kapcsolatban, hogy a kormány kifizeti a vasutasoknak a MÁV-Cargo privatizációs bevételét, Orbán Viktor azt mondta, ez egy régi ügy, fontosnak tartotta, hogy ez megtörténjen. Megjegyezte, mindig is egy “nagy vonatrablásként” emlegette a MÁV-Cargo privatizációját. Kitért arra is, szeretné egyszer és mindenkorra befejezni a privatizációt.
Végül az új munka törvénykönyvéről szólva a kormányfő közölte: az új jogszabály jobb lesz, mint az előző, versenyképes a jó európai munkatörvénykönyvekkel, “az egyik legjobb, de van olyan ország, amelyiknek jobb munka törvénykönyve van, mint nekünk”, így például Szlovákiának.
