Az Országgyűlés keddi ülésén 233 igen és 54 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta a 2012-es költségvetés főösszegeit tartalmazó számvevőszéki bizottsági módosító indítványt. Eszerint a bevétel 14.323,6 milliárd, a kiadás 14.899,8 milliárd, míg a hiány 576,1 milliárd forint lesz.
A nyugdíj alap bevétele és kiadása is 2.749,6 milliárd forint lesz, az egészségbiztosítási alap bevétele 1.700,1 milliárd, a kiadása pedig 1.735,4 milliárd, míg a hiánya 35,3 milliárd forint lesz 2012-ben.
Szijjártó Péter, a számvevőszéki és költségvetési bizottság alelnöke elmondta: a 600 módosító indítvány körülbelül egytizedét a kormány és az Országgyűlés is támogatta.
Az adórendszerben a legfontosabb változásokat az evá-val, a regisztrációs adóval és a népegészségügyi termékdíjjal kapcsolatos módosítások jelentették, a másik nagy változás pedig a megyei önkormányzati intézmények állami kezelésbe vétele, amely közel 350 milliárd forintos mozgást jelentett. Emellett a bírák és ügyészek illetményeinek növekedése, valamint rendőrségnél a tiszthelyettesek és a zászlósok béremelése is változtattak a költségvetésen.
A kormánypárti politikus kiemelte: a tervek szerint 2012-ben 2,5 százalékos lesz a költségvetés hiánya, amivel megnyílik az államadósság további csökkentésének lehetősége is. Szijjártó Péter fontosnak nevezte a nyugdíjkassza lábra állítását, valamint azt is, hogy az egészségügyi kassza hiánya is kevesebb mint fele lesz a 2011-esnek.
A politikus szerint “rendkívüli mértékű tartalékok vannak” a jövő évi büdzsében: a különböző fejezetekben összesen 300 milliárd forintot különítettek el és ebből 200 milliárd forint felhasználása korlátozott.
A költségvetés újra megnyitott részletes vitáját a jövő héten folytatja az Országgyűlés.
NGM: nincs veszélyben a hiánycél
Banai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára a számvevőszéki és költségvetési bizottság ülésén elmondta: az Országgyűlés által elfogadott első körös költségvetési módosító javaslatok nem veszélyeztetik a 2,5 százalékos hiánycél elérését, a bevételi és a kiadási oldalon ugyanakkor jelentős módosításokat eredményeztek.
A helyettes államtitkár a képviselők azt firtató kérdéseire, vajon a megváltozott makrogazdasági körülmények közepette reális-e a költségvetés, és tartható-e a hiánycél, elmondta: a törvényjavaslat benyújtásakor a kormány a szeptember közepi információkra épített, ez alapján prognosztizált másfél százalékos növekedést, vetítette ki az euró árfolyamát.
A törvényjavaslat benyújtásakor már egyértelmű volt, hogy az eurozóna válsága nem oldódik meg rövid időn belül, és további negatív folyamatok képzelhetőek el. Éppen ezért tervezte a kormány a jövő évi költségvetési törvény tervezetét 300 milliárd forint tartalékkal, amely a rendkívüli kormányzati intézkedések 100 milliárdos összegén túl két tartalékot tartalmaz – mutatott rá.
Hangsúlyozta ugyanakkor: a költségvetésben 200 milliárd forint extra tartalék van, és a benyújtott költségvetés makropályája a belső fogyasztás tekintetében nagyon minimális növekedést tartalmaz. Másfél helyett 0,5-1 százalékos növekedéssel számolva, az első körös módosító javaslatok után, a valóban új makrogazdasági feltevések mellett is tartható a 2,5 százalékos hiánycél – jelentette ki.
A tartalékok az árfolyamváltozás hatásait is tükrözik; ha most kellene makrogazdasági prognózist készíteni, minden bizonnyal gyengébb HUF/EUR áfolyammal számolnának – mondta a helyettes államtitkár.
Hozzátette: a makrogazdasági prognózisokat folyamatosan frissítik. Ha a kormányzatnak bármilyen beavatkozást kellene tennie a költségvetéssel kapcsolatban, meg fogja tenni, de 0,5-1 százalékos növekedéssel is biztonsággal tartható a jövő évi hiánycél – hangsúlyozta.
