Hazafelé tartottam a busszal, amikor felszállt két nagyszülő az unokájával. Nem is lenne ebben semmi szokatlan, ha a nagypapa nem kezdett volna hevesen üvölteni a mindössze másfél éves Amandával: „Fogd be a pofád, ki kíváncsi rád”, majd a nagymama is elkezdte ütni a kicsi Amanda kezét, aki egy nyaklevest is kapott.
Vekerdy Tamás gyermekpszichológus Dickens történeteit, azon belül is a képmutatóan vallásos Murdstone úr és nővére című könyvet ajánlja, ha meg akarjuk ismerni, hogyan hatnak a gyerekekre az agresszív felnőttek.
Az agresszió agressziót szül. Vagy ami még rosszabb – a gyerek szempontjából – depressziót. A befelé fordított agresszió; kulminációs pontja (amikor szükséglet kielégítése történik, az egyénnek át kell élnie az örömöt, megelégedettséget, a befejezettség, teljesség élményét): az öngyilkosság – mondjuk kamaszkorban. A képzelet világában amúgy is megjelenik az öngyilkosság lehetősége, ráadásul Magyarország „élen áll”a kamaszkori öngyilkosságok terén
Fotó: Shutterstock
Sebhelyek, élethosszig
Amerikai kutatók azt állítják, minden felnőtt által a gyerek ellen elkövetett erőszakos tett, akármilyen rövid is, élethosszig tartó érzelmi sebhelyet hagy. A veréstől a gyerek olyan érzelmi zűrzavarba kerül, amitől sokkal nehezebben jegyzi meg a tanulságot, amit a szülő belé akar vésni. Tény: a verés nem csökkenti a felnőtt haragját, nem javítja a gyerek viselkedését. A gyerekverő felnőttek általában még dühösebbek lesznek, a megvert gyerek pedig még rosszabbul viselkedik majd. Nem azt tanulják meg, hogy az úttestre lépni nem szabad, hanem azt, hogy a felnőttek, akiktől függenek, veszélyesek.
Vannak szülők, akik ugyan nem ütik meg a gyereket, de rendszeresen szörnyű dolgokkal fenyegetőznek. “Ha nem vagy hajlandó csendben maradni, egy nagy tűvel bevarrom a szádat!”, vagy “Jobb, ha vigyázol, különben valaki majd levágja az ujjadat. Ez történik a rossz kisgyerekekkel, akik olyasmihez nyúlnak, amihez nem szabad.” Van, akinek könnyebb így kezelni a kicsit, legalábbis ideiglenesen.
De ez csak addig hatásos, amíg a gyerekek elhiszik a felnőtt fenyegetéseit, félelemből engedelmeskednek. Hamarosan azonban megtanulnak csalni és hazugsággal elkerülni a hitük szerint rájuk váró szörnyű büntetéseket. Később, ahogy felfedezik, hogy ezek üres fenyegetések, arra a következtetésre jutnak, hogy a valaha bizalommal szemlélt felnőttek nem megbízhatóak.
Fontos, mit lát a gyerek
Frank Zsuzsa gyermekpszichológus is egyetért Vekerdy Tamással, aki szerint az erőszak, erőszakot szül. A Hír24 kérdésére elmondta: „Nagyon fontos mit lát és tapasztal otthon egy gyerek, hiszen azt fogja továbbadni.” A legnagyobb probléma, hogy a szülők természetesnek veszik, ha verik a gyerekeiket. Szerintük ugyanis azzal nincsen semmi gond, ha néha ráütnek a gyerek kezére vagy a fenekére. Pedig ez nagy hiba, nem lehet testi fenyítéssel nevelni.
„Van szülők, akik – mintha a gyerekük a tulajdonuk lenne – elvárják, hogy mindig szót fogadjon, feltétel nélkül engedelmeskedjen, akár egy kutya, és ha ez nem így történik, elfogadhatónak, sőt jogosnak gondolják a verést” – mondta Virág György felnőtt klinikai szakpszichológus a Hír24-nek .
A szakember szerint ennek részben az az oka, hogy régebben kulturálisan elfogadott volt , hogy mind a szülő, mind a nevelő testi fenyítést alkalmazzon, és ezért sok szülő ilyen mintát hoz magával a saját gyerekkorából. Ez azonban mára megváltozott.
“Elfogadhatatlannak tartom a gyerekek testi fenyítését, amit egyébként ma már Magyarországon is tilalmaz a jogszabály, a gyerekvédelmi törvény, ezzel együtt jelentős különbséget van aközött, hogy valaki hirtelen, tehetetlen felindulásában üti meg a gyereket, vagy megfontoltan és rendszeresen alkalmazza a verést – mondta Virág György.
Ki az erősebb
A verés azt tanítja a gyerekeknek, hogy az emberek közti kapcsolat alapja az erő, és az nyer, aki erősebb. Minél gyakrabban vernek valakit, annál valószínűbb, hogy olyan felnőtt lesz, aki a többiekkel, nem ésszel próbál bánni, hanem erővel.
A gyermekpszichológus megjegyezte, hogy a diktatúrák vezetői többnyire maguk is vert gyerekek voltak. Példaként említi Adolf Hitlert, akinek életútját többek között Alice Miller írónő is hosszasan tanulmányozta, és tanulságosan írt róla a Fekete nevelés című könyvben.
Miller kutatásai rámutattak, hogy Hitlerrel apja kegyetlenül bánt, többször ájulásig verte a későbbi diktátort.
Véletlen balesetek
Fizikai sebek és gyermekhalálesetek: a gondviselők által alkalmazott büntetések lehetséges következményei. A néha egészen borzalmas tettek elkövetői általában azzal magyarázzák cselekedeteiket, hogy a gyerek rossz viselkedése kiprovokálta a büntetést, és az eredmény véletlen vagy nem szándékos volt.
Korábban megírtuk, rendszeresen verte gyerekét az a dunaharaszti férfi is, aki tavaly nyáron egy nadrágszíj csatjával halálra ütlegelte a 11 éves fiát.
A tárgyaláson úgy nyilatkozott, véletlen történt az eset, nem akarta megölni a fiát, amit a férfi élettársa végignézett. Számos hasonló kimenetelű eset történik Magyarországon. De vannak olyan történetek is, amik soha nem látnak napvilágot. A sértett gyerek van, hogy egész életében titkolja a bántalmazást, van, hogy csak felnőttként számol be gyerekkori „élményeiről”. Nagyon ritkán megesik, hogy a vert gyerekek az iskolában, óvodában kérnek segítséget.
Több ezer eset
Az elmúlt három évben az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) több ezer kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekményben nyomozott. 2009-ben 3106, 2010-ben 3746, míg 2011 szeptemberéig 3474 esetben indítottak eljárást Magyarországon – tájékoztatta az ORFK szóvivői irodája a Hír24-et.
Legtöbb esetben könnyű/ és súlyos testi sértés miatt jártak el, valamint jelentős számban kiskorú zaklatása és személyi szabadság megsértése miatt érkezett bejelentés a rendőrségre.
Joguk van
A törvény előírja, hogy a testi fenyítés tilos, és a gyereknek a korához mérten joga van bizonyos esetekről véleményt alkotni illetve dönteni – mondta Jásper András gyermekjogi szakjogász a Hír24-nek.
A jogász szerint az állam dolga, hogy a szülők figyelmét felhívja: a nem megfelelő nevelési eszközök jogszabályba ütköznek, aminek jogi következményei vannak. A gyermekek védelméről szóló törvény előírja, hogy a szülőknek kötelességük megfelelően gondozni a gyereket. A gyermek szülője jogosult arra, hogy a gyermeke nevelkedését segítő ellátásokról tájékoztatást, neveléséhez segítséget kapjon.
Ennek értelmében tehát, ha egy gyerek – legyen bármilyen kicsi is, – bajt okoz, engedetlen,a szülőnek figyelni kell arra, hogy ő is egy önálló gondolatokkal bíró személy, akinek joga van véleményt alkotni.
Szituációs játék
Frank Zsuzsánál is járt már olyan gyerek, akiről kiderült, hogy otthon bántják. „Legtöbbször játék közben tudatosul bennem, hogy verik a pácienst, hiszen olyan szituációs játékot akar játszani, aminek ő is részese a valóságban. Van olyan eset is, amikor elmeséli a gyerek, mit tesznek vele otthon, ha nem fogad szót. A bántalmazott gyerekeknél megfigyelhető az önbizalom hiánya, tehát önértékelési problémái lesznek. Felnőttkorára aztán maga is agresszív lesz a saját gyerekeivel, persze ritka esetekben előfordul, hogy ellenazonosít és nem követi az átélt rossz élményeket.”
A doktornő terápiát javasol annak, akit zavar, hogy agresszív, és úgy érzi, nem tudja egyedül legyőzni a verekedési hajlamot. Elmondása szerint többek között a megfelelő baráti-családi kapcsolatok is segíthetnek elfeledtetni a kellemetlen élményeket és elősegítik a megfelelő családmodell kialakítását
