Benyújtotta a nemzeti erőforrás miniszter az Országgyűlésnek a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényjavaslatot. Az indítvány szerint a kormány engedélyével költségvetési és nem költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény is egyesülhetne a jövőben, és állami intézményeket a kormány kiemelt felsőoktatási intézményeknek minősíthetné. A javaslat rögzíti a hallgatói kategóriákat, és azt, hogy egy felvételi eljárásban öt helyre lehetne majd jelentkezni.
A törvényjavaslat szerint a felsőoktatási intézmények önállóak, önállóságuk elsődlegesen az oktatási, tudományos, kutatási tevékenységre terjed ki – olvasható a 111 oldalas, kerettörvényként aposztrofált tervezetben. A felsőoktatás rendszerének működtetése az állam feladata, az egyes intézmények működtetése pedig az adott fenntartó feladata. Az indítvány állam, egyházi és magán felsőoktatási intézményeket rögzíti a jelenlegi struktúra alapján.
A felsőoktatási intézmények kizárólagosan jogosultak a felsőfokú végzettséget és szakképzettséget biztosító képzések folytatására. Ennek egymásra épülő képzési ciklusai az alapképzés, a mesterképzés és a doktori képzés. Új elnevezésként jelenik meg a felsőoktatási szakképzés, amely felsőfokú végzettségi szintet nem ad, de kreditjei az alapképzésbe történő jelentkezéskor beszámíthatók. A javaslat új elemként tartalmazza a mesterképzésre épülő újabb mesterfokozatot is.
A tanárképzés új elemként osztatlanná válik, és a köznevelési intézményrendszerhez igazodva bevezetnék az általános iskolai (4+1 év) és a középiskolai (5+1 év képzéssel) tanári szakképzettséget.
A kormány felhatalmazást kap arra, hogy a magyar állami (rész)ösztöndíj mellett pályázati eljárásban odaítélt pedagógus ösztöndíjjal támogassa a tanárképzésben résztvevőket. A felvétel feltételeként előírnák az alkalmassági vizsgát.
A felvételre jelentkező az új szabályozás szerint egy felvételi eljárásban legfeljebb öt jelentkezést nyújthat be, amelyeket rangsorolnia kell.
A magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben részt vevő hallgató legfeljebb 12 félévet vehet igénybe. Ha osztatlan képzésben a képzési idő meghaladja a 10 félévet, legfeljebb 14 félév lehet a támogatási idő. Doktori képzésben változatlanul legfeljebb 6 félév a támogatás időtartama.
A tervezet értelmében az új felvételi rendszert első alkalommal 2013 szeptemberében tanulmányokat kezdők esetében kell alkalmazni. A felvételi vizsga feltételeként meghatározott, egy C típusú, középfokú, államilag elismert nyelvvizsga követelménye a 2016 szeptemberében első évfolyamon induló alap és osztatlan képzésekre jelentkezőket érinti. A szóbeli felvételi vizsga követelményeket 2012. december 31-ig kell meghatározni és első alkalommal a 2014/2015-es tanévre történő jelentkezéskor szervezhető szóbeli felvételi vizsga. A törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.
