Történelmi film, csatajelenet elképzelhetetlen korhű felszerelés, lovak és statiszták tömegei nélkül. Ehhez viszont rengeteg pénz kell, és rövid úton el is jutottunk oda, miért nem találkozunk magyar történelmi események modern, látványos feldolgozásaival a mozivásznon. A XXI. században viszont már nem kellenek feltétlenül élő szereplők ahhoz, hogy a látvány átélhető legyen, és a „hollywoodi” trükkök helyett a tiszta tudomány bilincselje az embert a képernyő elé. Mint a mohácsi csatáról készült animációs film.
Több, mint egy film
A Történelmi Animációs Egyesület a népszerű stratégiai játék, a Total War motorját, működési elveit megtartva játsszák le a csatát. Átrajzolták a figurákat, megalkották az eredeti környezetet, majd a fellelhető forrásanyag alapján valós időben, valós létszámú és felszereltségű seregekkel lemásolták az eredeti hadmozdulatokat – mondta el az FN24-nek Baltavári Tamás történész, a Történelmi Animációs Egyesület képviselője.
A végeredmény egy mozgókép, ami több puszta filmnél, valódi időutazást jelent: a csatáról készült három dimenziós modell az alkotók számára lehetővé teszi, hogy bármikor újabb felvételeket készítsenek, a felhasználó a térben mozogva bármikor megállíthatja a képet, módosíthatja a látószöget, madártávlatból nézheti a hadmozdulatokat, vagy akár ráközelíthet egy érdekesnek tűnő párharcra, megnézheti a csatát vezénylő magyar király öltözetét, de még az arcát is.
Szórakozásnak is elsőrangú, de az alkotók célja elsősorban oktatási segédanyag elkészítése volt, amire Törökországban is felfigyeltek. Az augusztusi magyar bemutató után a csapat török történelemtanárok kérésére most a török nyelvű változat elkészítésén dolgozik. Az iskolákon túl a hasonló alkotások a történettudomány számára is hasznosak lehetnek: a cannae-i csata hasonló újjáélesztése például egy korábban axiómaként kezelt történelmi beidegződést kérdőjelezett meg.
Történelem – más szemszögből
A rekonstrukció megmutatta, hogy a punok az eddig ismert módon nem keríthették be a római sereget, mert a terep ugyanis sík, alig egy-két bokor, magányos fa nőtt rajta. Teljesen elképzelhetetlen, hogy a jól képzett római centuriók, a legrosszabb esetben a széleken haladó altisztek ne vették volna észre a hadmozdulatot – emeli ki Baltavári.
A valósághű modellezéssel a kutatók olyan, eddig talán rejtett problémákra is egzakt választ kapnak, mint például mit és hogyan látott állásából a parancsnok, vagy az adott ponton felállított ágyúk egyáltalán elhordtak-e a kérdéses célpontig? A történettudomány és a természettudományok összekapcsolása ugyanis még gyerekcipőben jár, az „együttműködés” elszigetelt, specifikus területekre korlátozódik. A régészetben, az írásos forrásokban szűkölködő korszakok vizsgálatában azonban már most döntő szerepet játszik, és lassan kiterjeszti majd befolyását az egész történelemre, hogy a jól dokumentált korok megismerését is tovább árnyalja majd.
Az informatika eszköz lesz ezek számára, amely megteremti a diszciplínák közötti közös nyelv kialakulását, nagyobb átjárhatóságot, és hatékonyságot biztosít. Sőt, előbb utóbb képes lesz arra is, hogy a tudományok információs alapjainak célirányos feldolgozásával az emberi intelligenciát meghaladó eredményességgel találja meg a természet és társadalom közötti eddig még rejtett összefüggéseket, és ezen összefüggések mentén maga generáljon új tudományágakat – véli Baltavári Tamás.
