A nemzetközi médiaküldöttség arra kéri a kormányt és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, folytassanak párbeszédet a médiatörvényről, hogy legyen lehetőség annak felülvizsgálatára. Erről Aidan White, a Nemzetközi Újságíró Szövetség korábbi főtitkára, a delegáció vezetője beszélt szerdán, Budapesten.
Elmondta: nem tapasztaltak hajlandóságot a törvény megváltoztatására, magyar tárgyalófelei ugyanis úgy gondolják, hogy politikai, nem pedig szakmai indíttatása van a jelenlegi missziónak. White szerint Magyarország „különleges válsághelyzetben van”, mert a romló gazdasági helyzet mellett a médiában nincs egység a szakmai közösségekben, s ez veszélyeztetheti a független újságírást.
Amy Brouillette, a Közép-Európai Egyetem Média- és Kommunikációs Kutatóközpontjának munkatársa ismertetett egy tanulmányt, amely húsz ország médiaszabályozását hasonlítja össze. Eszerint a magyar médiatörvény nagyjából megfelel az európai normáknak, a magyar kormány azonban „pontatlanul hivatkozik” más országok törvényeire, „félreértelmezi az európai médiaszabályozást, amelyre a sajátját építi”.
Az összeállítás úgy látja, hogy példátlanul nagy a magyar médiahatóság jogköre, túlságosan központosított a felépítése, és nem szerencsés, hogy a szabályozás “egy kalap alá vesz” minden médiatípust, s azokra egységes előírásokat alkalmaz.
A 13, szólásszabadsággal és médiafejlesztéssel foglalkozó szervezet munkatársaiból álló csoport háromnapos látogatást tett Budapesten. Találkoztak Szalai Annamáriával, a NMHH elnökével, Kovács Zoltánnal, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárral és Galambos Istvánnal, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgató-helyettesével.
Tapasztalataikról beszámolnak az Európai Unió, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet és az ENSZ illetékes szerveinek. Tájékoztatásuk szerint a jövőben is folytatják a monitorozást, hiszen ez a látogatásuk “csak a folyamat eleje”, és szeretnének jogorvoslatot kapni a médiatörvény által felvetett problémákra.
