„A papír elbírja, de nem kell különösebben komolyan venni. Ha az én gyerekeim nem fogadtak volna annak idején szót, semmilyen törvénytől nem gondolták volna meg magukat” – véli Kiss B. Tibor ügyvéd az új családjogi törvény azon passzusáról, amely a gyerek kötelességeként írja le a szófogadást. A családjogász szerint a gyermekeink szabálykövetése a családban érzelmi kötöttségen alapul, nem függ attól, hogy törvénnyel megregulázzuk-e kölyköt, vagy sem.
Fotó: Kummer János
Szerdán az Origo írta meg, hogy a kormány által első körben már tárgyalt, a családok védelméről szóló KDNP-s törvénytervezet többek közt több szülői valamint gyermeki jogot és kötelezettséget ír elő. A szülők kötelességei között említi a jogszabály a gyermek felelős nevelését, a testi, szellemi és lelki fejlődésének szükséges feltételek megteremtését, valamint oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz való hozzájuttatását. Arra is kitér a jogszabály, hogy a szülő köteles a gyermekével együttműködni, az őt érintő kérdésekről tájékoztatni, véleményét figyelembe venni. A szülőknek – kiskorú gyerek esetén – akár azon az áron is el kell tartaniuk a gyerekeiket, ha ezzel magukat fosztják meg valamitől.
Ez utóbbi nem egyoldalú, a nagykorúvá vált gyermeknek is tartási kötelezettségét ír elő a tervezet azon szülőjével szemben, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani.
Ami a gyerekeket illeti, először is három kötelezettséget ír le a Harrach Péter nevéhez fűződő javaslat. A tanköteles korúaknak együtt kell működniük – gondozásuk és nevelésük érdekében – a szüleikkel, tartózkodniuk kell az egészséget károsító életmódtól, illetve hogy képességeiknek megfelelően eleget kell tenniük a tanulmányi kötelességeiknek. A gyermekeknek ugyanakkor joguk van például a testi, lelki, és erkölcsi fejlődésüket, egészséges felnevelkedésüket és jólétüket biztosító saját családi környezethez.
E paragrafusokhoz ugyanakkor nem járul szankcionálás. (Nem is járulhat: mivel tudná büntetni az állam, ha a gyerek sokadik felszólításra sem rakja helyre a játékát, vagy nem hagyja abba a bohóckodást?) Jásper András ifjúsági ügyekkel foglalkozó szakjogász szerint épp ezek a nem szankcionált paragrafusok „herélik ki” időnként a jogszabályokat. Hiszen – túl, az egyébként törvényelőkészítők által is hangsúlyozott szimbolikus jelentőségükön – nincs értelmük egy jogszabályban a szankciók nélküli kötelezettségek megjelölésének. Ha ilyenekkel van tele egy törvény, miért tartanák be a valós rendelkezéseket az emberek? – teszi fel a kérdést Jásper.
Kiss B. Miklós egyébként hozzáteszi, hogy a most hatályos családjogi szabályozások, például a gyermek védelméről szóló törvény szintén lefekteti a gyermekek jogait és kötelezettségeit, csak más megfogalmazásban. Ez a – Kiss szerint – amerikai stílusú törvénytervezet nyilván a mostanában elharapózott „neveletlen” gyermeki magatartást akarja visszafogni, de erre csekély sikere lehet egy törvénynek. A kormány erre irányuló deklarációs szándékának megjelenítése mellett egyéb értelmét nem látom – teszi hozzá. ”Ha valaki nem akar szót fogadni a szüleinek, akkor ezen a törvény nem segít.” Általában igaz, hogy nincs értelme törvényi erőre emelt akármilyen szépen megfogalmazott szlogennek, szólamnak, ha mögötte semmilyen szankció nincs – mondja. Márpedig a családjogi törvényben nincs ilyen.
A Nagycsaládosok Országos Egyesülete elnöke szintén azt emelte ki lapunk kérdésére, hogy az amerikai konzervatív politika tételeinek begyűrűzését látjuk minden új jogszabályban. Itt is ez a helyzet: az állam, egyfajta szigorú, fegyelmező, büntető apaszerepben tetszeleg, a gondoskodó állam szerepe helyett – mondja Keszei Sándor, aki hozzáteszi, ez az ideológia az alkotmányban, a köznevelési törvényben és más új jogszabályokban is tettenérhető. Az elnök úgy véli, bár egyelőre nincs szankciója a gyermeki csínytevésnek, de később valamilyen módon, kapcsolódó jogszabályokban akár meg is jelenhet. Nem a gyerekek nevelése, akár fegyelmezése ellen emelnek kifogást – hiszen ezt minden szülő gyakorolja -, hanem az ellen, hogy az állam ennyire beleavatkozik a családok életébe.
A törvénytervezet egyébként leszögezi, hogy a család Magyarország legfontosabb nemzeti erőforrása, a nemzet fennmaradásának biztosítéka, annak védelme és a családok jólétének erősítése az állam, az önkormányzatok, a társadalmi és érdekképviseleti szervezetek, az egyházak, a médiaszolgáltatók és a gazdasági élet szereplőinek egyaránt feladata. A kétharmados többséget igénylő jogszabály tervezete bebetonozná az Orbán-kormány által bevezetett családi adózást, illetve a gyes, a gyed és hasonló ellátások mai rendszerének rögzítését.
