A magyar mérsékelt jobboldal crème de la crème-je (és Kövér László) jelent meg Ablonczy Bálint Az alkotmány nyomában című interjúkötetének bemutatóján az A38 állóhajó fedélzetén szerdán. Az interjú két alanya, a januárban életbe lépő új alkotmány kidolgozásában jelentős szerepet vállaló Szájer József EP- és Gulyás Gergely országgyűlési képviselő. Az illusztris vendégek és a sajtó előtt bemutatott kötet célja a szerző szerint egy kíváncsiság története, melyet az újságírói kritikus megközelítés és odakérdezgetés is jellemez.
A két alany és a kötet szerzője közti beszélgetést megelőzően Kövér László házelnök tartott tisztes hosszúságú beszédet arról, miért is volt szükség új alaptörvényre és miért volt tulajdonképpen illegitim a rendszerváltáskor “felújított” 49-es alkotmány. Kövér a rendszerváltás óta érvényben lévő ideiglenes alkotmányt az “ideiglenesen itt tartózkodó szovjet katonákhoz” hasonlította és reményét fejezte ki, hogy egyszer már végre tényleg ideiglenes lesz Magyarországon valami, amit annak neveznek.
Gulyás Gergely, Szájer József és Ablonczy Bálint az Alkotmány nyomában című könyv bemutatóján (Fotó: MTI)
A házelnök hozzátetette, hogy a régi alkotmány legitimitását ásta alá az is, hogy az egyik oldalon egy sohasem választott diktatúra vezetői, a másik oldalon pedig csak 1-2 évvel később, a szabad választások során a parlamentbe jutott szervezetek képviselői egyezkedtek az ország jövőjének alapszabályairól. Az új alkotmányt “jó értelemben vett közhelygyűjteménynek” nevezte és köszönetet mondott érte küzdőtársainak a polgári oldalon.
Ablonczy Bálint szerző, valamint a két interjúalany, Szájer József és Gulyás Gergely beszélgetését moderáló Balogh Ákos Gergely, a Mandiner blog főszerkesztője mellőzte az odakérdezést és inkább arra volt kíváncsi, hogy hogy éppen erre a két alkotmányozóra esett a választás. Ablonczy kacskaringós válaszának végén arra jutott, személyük adott volt.
A beszélgetés főiránya az volt, hogy a számtalan krtitika, ami az új alaptörvényt érte, tulajdonképpen kevésbé fontos tényezőkről szólt, a lényeget pedig nem igazán kísérte kiemelt figyelem. Hogy mi a lényeg, az többnyire rejtve maradt ezúttal is, de Gulyás Gergely például kiemelt jelentőséget tulajdonított az előző alkotmányból kimaradt gazdasági alkotmányosság beágyazásának. Hozzátette az előző alkotmány értéksemleges, hideg világát ellensúlyozza a mostani “a nemzeti minimumot” tartalmazó bevezető része.
Szájer József szerint, ha 1990-ben a Fidesznek lett volna rá lehetősége, hogy alkotmányozzon, akkor valószínűleg a mostanihoz nagyon hasonló alkotmány jött volna létre és mire ezen meglepődnénk, már össze is vitatkoznak Gulyással, de pár perc alatt kiderül, hogy ugyanarra gondoltak.
A beszélgetés elején elhangzottak szerint egy alkotmány átlagos élettartama 19 év…
