Fotó: MTI / Balázs Attila
Vasárnap hajnali háromkor kell visszaállítanunk az órákat két órára, ezzel áttérünk a téli időszámításra. Az Európában egységesen alkalmazott eljárás azon alapul, hogy március 21. és szeptember 21. – azaz a tavaszi és őszi napéjegyenlőség – között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák.
Minél inkább egybeesik a lakosság szokásos ébrenléti ideje a természetes nappali világosság idejével, annál kevesebbet kell a lámpákat használni. „A nyári-téli időszámításnak köszönhetően körülbelül 6 milliárd forinttal csökken az ország éves villanyszámlája. Évente mintegy 120 GWh villamos energia takarítható meg, ez a mennyiség egy városnyi háztartás napi fogyasztásának felel meg” – nyilatkozta az index.hu-nak a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. vezérigazgatója.
Tari Gábor ugyanakkor hozzátette: az elmúlt tíz év adataiból az látszik, hogy a nyári fogyasztás egyre jobban megközelíti a télit, a két csúcsérték különbsége harmadára csökkent. Ez például annak köszönhető, hogy idén a visszatérő kánikula idején a klímák több áramot igényeltek. Magyarországon 1980 óta térünk át évről évre a nyári időszámításra, azért, hogy energiát spóroljunk, ugyanígy tesznek Európa-szerte, az unió többi tagállamában is.
Sokakat azonban nem vígasztal ez az egyórányi alvástöbblet: fejfájásról, rosszkedvről és levertségről számolnak be, ezért van, ahol megszüntették ezt a rendszert. Így történt legutóbb Oroszországban, ahol március utolsó vasárnapján állították át utoljára az órákat, ősszel már nem állnak vissza a téli időszámításra.
