Az autópálya-projektek megvalósításához kapcsolódó, a közpénzek hatékony felhasználásához fűződő érdekek háttérbe szorulnak az önkormányzati hatósági, szabályozási döntések, valamint a régészeti feltárások során – állapította meg az Állami Számvevőszék vizsgálata. Az ÁSZ a 2009-2010-ben lezárult projekteket tekintette át.
A többi között megállapították azt is, hogy a környezetvédelmi döntések során azok költségkihatásait nem számszerűsítették, nem értékelték. Emellett a projektekhez szükséges önkormányzati hozzájárulások és engedélyezések során anélkül érvényesültek önkormányzati érdekek, hogy azok költségkihatásait számításba vették volna. Példaként említik a a csomópontok gyakoriságát és a kerékpárutakat.
Azt is rögzíti a jelentés, hogy a beruházó köteles volt a területileg illetékes megyei múzeummal szerződést kötni a megelőző régészeti feltárásra. Ezáltal az intézmények bevételi lehetőségként számoltak a közlekedési infrastruktúra-beruházásokkal, jogszabály nem kötelezte őket a beruházói szempontok részleges figyelembe vételére.
Az ellenőrzött projektek közül az M31-es autópálya kivitelezése során a költség- és időcélok nem teljesültek, a tényleges építési költség a 21,8 milliárd forintos szerződéses árat több mint tíz százalékkal haladta meg. Az M43 autópálya megvalósítása során a szerződéses árak 57 milliárd forintról 62 milliárdra emelkedtek. A határidők ugyanakkor nem teljesültek, mivel a forgalomba helyezés az I. szakaszon 17 hónapos, a II. és III. szakaszon mintegy 8 hónapos késéssel valósult meg a területszerzési hiányosságok, illetve a folyamatosan változó fejlesztési célok miatt.
Az ellenőrzés megállapításai alapján az ÁSZ azt javasolta a nemzeti fejlesztési miniszternek, hogy kezdeményezze az autópálya építéssel kapcsolatos törvény módosítását annak érdekében, hogy a beruházásokban érintettek részérdekei a közpénzek hatékony felhasználása szempontjából összehangoltak legyenek.
