Csütörtökön délután észak felől egyre nagyobb területen szakadozik fel, csökken a felhőzet. Több órára kisüt a nap. Eleinte a déli megyékben lehet még kisebb eső, majd délután keleten alakulhat ki néhol gyenge zápor. A Dunántúlon és a középső országrészben többfelé megélénkül az északi, északnyugati szél, erős széllökések is lehetnek, keleten azonban gyenge vagy mérsékelt marad a légmozgás. A legmagasabb hőmérséklet 13 és 17 fok között várható.
Péntekre virradóra az ország nagy részén derült vagy gyengén felhős lesz az égbolt, legfeljebb a keleti országrészben növekedhet meg időnként a felhőzet, de csapadék ott sem valószínű. Az északi szél éjszaka mindenhol mérséklődik, majd a reggeli órákban a Dunántúlon és északkeleten újból megélénkül. A hajnali órákra általában -1 és +4 fok közé süllyed a hőmérő higanyszála, de az Északi-középhegység szélvédett völgyeiben -2, -3 fok körüli fagyra is számítani kell.
Délután a sok napsütés mellett felhőátvonulások lesznek. Ezekből az átmenetileg megnövekvő gomolyfelhőkből néhol előfordulhat futó zápor, a hegyekben jelentéktelen hózápor. Az északi, északkeleti szél gyakran megélénkül, időnként megerősödik, a Kisalföldön és a Balaton környékén viharos széllökések is lehetnek. A legmagasabb hőmérséklet már csak kevéssel haladja meg a 10 fokot, melyet a szeles időben igen hidegnek érzünk majd.
A hétvégén eleinte napos, száraz idő lesz. Szinte mindenütt fagyni fog éjszaka, és a nappali felmelegedés is meglehetősen mérsékelt marad. Vasárnap és hétfő hajnalban az ismert fagyzugos helyeken nem lehet kizárni a -10 fok körüli kemény fagy kialakulását sem. Keddtől a magasban erőteljes melegedés kezdődik, amely elősegíti a makacsabb pára-, illetve ködfoltok kialakulását, illetve nagy területek felett a rétegfelhőzet kialakulását, így csökken a napos órák száma. A tartósan párás, felhős helyeken továbbra is 10 fok alatt marad a csúcshőmérséklet, a napos helyeken azonban több fokkal melegszik az idő.
