Méz, tejföl, tejpor – ezek a termékek számítanak a leginkább hamisított élelmiszereknek Magyarországon. Általában a piacokon találkozhatunk bizonytalan eredetű élelmiszerekkel, a felderítés azonban nem könnyű – leginkább az egységes jogszabályi háttér hiányzik – írja a Péncentrum.hu.
A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Hamisítás Magyarországon című 2011-es kutatási jelentéséből kiderül, a magyarok 2 százaléka bármikor venne bizonytalan forrásból származó élelmiszert, míg 10 százalék talán lebonyolítana ilyen vásárlást.
A lap szerint hamisítás, amikor – többek közt – átcímkéznek egy-egy terméket, önkényesen meghosszabbítják a minőségmegőrzési/fogyaszthatósági idejét. Az is ide tartozik, ha valaki illegálisan átcsomagolja az élelmiszert, vagy ha az nem engedélyezett összetevőket is tartalmaz. Az utóbbi két évben feltárt élelmiszer-hamisítások között leggyakrabban a hamis mézek valamint a növényi zsírt tartalmazó hamis tejföl és tejpor említhető meg – ezek egy része a magyar határokon kívülről származik.
A hamisítási esetek nagy részében a fogyasztó egészség-károsodásával nem kell számolni, azonban az illegálisan gyártott termékek esetében felhasználásra kerülhetnek olyan alapanyagok is, amelyek egészségkárosító hatásúak lehetnek.
Bár a felmérések szerint a magyar fogyasztó leginkább utcai árusoktól vagy piacokon jut hamis élelmiszerekhez, ezek a termékek gyakorlatilag a teljes kereskedelemben előfordulhatnak, akár a legnagyobb áruházláncok polcain is.
A Péncentrum.hu figyelmeztet: piaci pletykák szerint a kiskereskedelem legnagyobb szereplői attól tartanak, hogy a januártól esedékes áfaemelés egyre több embert irányít majd a legolcsóbb vásárlási helyek és a olcsó, már-már gyanúsan olcsó élelmiszerek irányába.
