A gyanúsítotti kihallgatás elején az ügyészek ismertetik a felvétel elkészítésének szabályait, felveszik a volt kormányfõ személyi adatait, majd Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Fõügyészség fõügyésze közli, hogy Gyurcsány megalapozottan gyanúsítható hivatali visszaéléssel a sukorói kaszinóberuházással kapcsolatban.
A korábbi – Gyurcsány-vallomásról készült – videofelvételhez képest a vágatlan verzióból derül ki, hogy Keresztes Imre nem hagyta szó nélkül azt a vádat, hogy a gyanúsítás “abból a politikai igénybõl építkezik, amelyet a mai kormánypárt évek óta hangoztat, és amelynek teljesítését Önökre bízta, amely teljesítés elõsegítése érdekében Önt kitüntette”. A fõügyész – aki márciusban kapta meg a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét – erre azt felelte, hogy “személyi körülményei” nem képezik az eljárás tárgyát, a gyanúsított védekezésének pedig korlátja a hamis vád elkerülésének követelménye. “Erre a jövõre vonatkozóan is felhívom a figyelmét” – tette hozzá.
A pengeváltás részeként Gyurcsány azt felelte, hogy a fõügyész kezdeményezzen ellene eljárást hamis vád miatt, ha szükségesnek érzi, Keresztes Imre azonban azt mondja, hogy csak figyelmeztette. Ezután, mivel a volt miniszterelnök közli, hogy kérdésekre nem válaszol, kihallgatása a jegyzõkönyv aláírásával véget ér.
Senki sem vádolhat hamisan
Mindenkit megillet a szabad védekezés joga, ezért vissza is utasíthatja a vádakat, de mást, meghatározott személyt nem vádolhat hamisan bûncselekmény elkövetésével – mondta Tóth Mihály büntetõjogász. Az egyetemi tanár a konkrét ügyrõl – mivel nem látta felvételt – nem akart nyilatkozni, de attól elvonatkoztatva elmondta: a gyanúsított a vádat koncepciós eljárásra hivatkozva visszautasíthatja, de az, hogy valaki a kihallgatót vádolja, nagyon ritka szituáció, de ettõl függetlenül, õt sem vádolhatja hamisan. Tóth Mihály nem hiszi, hogy “valaha valakit azért vontak eljárás alá, mert a kihallgatóját vádolta hamisan”.
