Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága hétfői ülésén döntött az Alkotmánybíróságról (AB) szóló törvényjavaslat bizottsági önálló indítványként történő benyújtásáról. Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat benyújtásáról a testület 18 igen, 4 nem és 3 tartózkodó szavazattal döntött, egyhangúlag támogatva a javaslat sarkalatos minősítését.
Salamon László (KDNP) beterjesztőként elmondta: az AB elnökének lényegében valamennyi javaslatát elfogadták. Bár Paczolay Péter AB-elnök nem ragaszkodott hozzá, de fontosnak tartották, hogy az alkotmány értelmezése továbbra is illesse meg az Alkotmánybíróságot – mondta.
Kitért arra, hogy az egyes rendelkezéseket az alaptörvényhez igazítják, de annak szövegét nem kívánják ismételni. Ennek jegyében javasolják elhagyni azt a passzust, hogy az alkotmánybíró nem folytathat politikai tevékenységet, illetve azt, amelyik az államfő közjogi felelősségének megállapításával függ össze.
Elhagyni javasolják azt a részt továbbá, ami azzal kapcsolatos, hogy mikor kell a bírónak felfüggeszteni az eljárást. Ezt a polgári perrendtartásról szóló jogszabálynak kell rendeznie – mutatott rá Salamon László, hozzátéve: az összeférhetetlenséggel kapcsolatban az volt a szakértői álláspont, hogy a normaszöveg helyes, maradjon benne a törvényben. Ezt a kérdést az AB belső állásfoglalásban fogja értelmezni – jelezte.
Lamperth Mónika a törvényjavaslattal kapcsolatban elmondta, hogy az MSZP nem támogatja azt, és kifogásolta, hogy csak technikai módosításaikat fogadták el, a koncepcionális javaslataikat nem.
A kereszténydemokrata politikus tájékoztatása szerint az Alkotmánybíróság felvetéseiből 71-et, a közigazgatási miniszter szakértői felvetéseiből 53-at, az MSZP írásos javaslataiból 7-et, a jobbikos és a saját szakértői indítványokból 8-8-at építettek be az indítványba. Ugyanakkor a javaslatok között számos átfedés van – jegyezte meg a testület elnöke.
