Bekeményít az Erste. Ugyan nem vonul ki Magyarországról, de – mivel hazánk „már nem szavatolja a befektetések jogbiztonságát” – az üzleti fejlesztésre szánt forrásait nem hozza ide. Meglepte önöket a bejelentés?
Nincs ebben semmi meglepõ, az Erste és egyébként a másik osztrák bank, a Raiffeisen is bõ egy éve csökkenti itteni hitelezéseit.
Számít hasonló lépésekre a Raiffeisentõl is?
Arra számítok, hogy végre intenzív verseny indul a magyar bankpiacon.
Az említett két osztrák bankot érinti a legsúlyosabban a devizahitelek fix árfolyamon történõ visszafizetése. Egyesek azt sejtik az Erste és a Raiffeisen „lehúzása” mögött, hogy a kormány piacot kíván teremteni a magyar tulajdonú pénzintézeteknek, konkrétan az OTP-nek és az FHB-nak.
Fotó: Neményi Márton / fn.hu
Az OTP részesedése a magyar piacon a külföldi nagy bankok bejövetele elõtt ötven százalék körül mozgott. Mi sem természetesebb, hogy most megpróbál valamit visszaszerezni az idõközben elveszített pozíciójából. És az FHB-nak is érdeke az erõsödés. Amúgy az osztrák bankok esetleges távozása az összes többi külföldi tulajdonú pénzintézet elõtt is teret nyit. Olyanok elõtt is, akik a lakossági devizahitelezésbõl az elmúlt öt-hat évben kevéssé vették ki a részüket, ellenben az anyaországukban igen komoly lakossági banknak számítanak.
Például? Budapest Bank?
Vegyük hozzá a Citi Bankot is.
Ha egy pénzintézet piacot bõvít, pláne, ha tarol a lakossági hitelezésben, akkor tõkét kell emelnie. Egy osztrák, német, olasz vagy éppen amerikai bank nálunk mûködõ leánya ilyenkor kér pluszforrást a központtól. A magyar tulajdonú bank viszont csak Orbán ígéretére alapozhat. A miniszterelnök a devizahitel végtörlesztési javaslat kapcsán pár hete a Parlamentben bejelentette: „A külföldi tulajdonú bankok mögött ott állnak az anyabankjaik, az OTP és az FHB mögött pedig ott áll a magyar állam.” Mennyi pénzt kér az FHB és az OTP?
Ilyen kérés egyelõre nem hangzott el.
És ha lesz, nagyjából mekkora összeggel kalkulál a kormány?
Nem hiszem, hogy szükség lesz rá, ugyanis az OTP és az FHB folyamatosan emelte a tõkéjét; jelenleg a törvényi minimum kétszeresét teljesítik mindketten. Nem úgy viselkedtek, mint a külföldi tulajdonú bankok, akik a kihelyezett hitel mennyiségét csökkentve abszolválták a tõkemegfelelési kritériumot.
Lefordítom: az osztrákok kivitték a pénzt az országból, aminek nem örül a kormány.
Így.
Ha jól értettem az imént: az Országgyûlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke és vele együtt nyilván a kormány sem számol azzal, hogy hamarosan tízmilliárdokkal kell majd beszállni a két magyar bankba.
Nem tartjuk valószínûnek. De a piaci folyamatok – különösen most – nem kiszámíthatóak. Az mindenesetre jó hír, hogy csökken Magyarország devizakitettsége, és az is örömteli, hogy erõsödik a bankok közötti verseny.
