Balsai István a parlamenti honlapon hétfőn közzétett jelentésében úgy ítéli meg, az események kapcsán felvetődik a terrorcselekmény elkövetésének lehetősége is. “Vizsgálódásom során arra a következtetésre jutottam, hogy noha október 23-a a legdurvább jogsértések szimbóluma, mégis inkább egyik elemének, vagy akár csúcspontjának tekinthető annak a folyamatnak, ami a Gyurcsány-kormány erőszakos és paranoid hatalomakarását jellemezte” – olvasható a dokumentum összegzésében.
Az azóta alkotmánybíróvá választott Balsai István – akit Orbán Viktor miniszterelnök 2010. június 11-én nevezett ki miniszterelnöki megbízottá – a 2006-os őszi eseményekről azt írta: álláspontja szerint a rendőri vezetők csak legfelsőbb politikai utasítás és jóváhagyás alapján adhattak parancsot, illetve tűrhettek el “a magukat és a testületet ilyen példátlan módon kompromittáló cselekményeket”.
Balsai István a terrorcselekmény elkövetésének lehetőségét, a btk.-ban foglaltakra hivatkozva, azzal magyarázza, hogy a 2006. október 23-án történtek alkalmasak voltak a lakosság megfélemlítésére, egyesekben, így a Fidesz-nagygyűlésről hazafelé tartókban halálfélelem alakult ki, az erőszakos elkövetés szerinte “nem szorul bővebb magyarázatra”, és a “fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény” esete is fennáll.
Az erőszakos tömeg mozgásának szándéka olyannyira nyilvánvaló volt, és olyan súlyú rendőri mulasztások történtek, amelyek alapján megalapozottan feltehető, hogy a tömegoszlatást irányító rendőri vezetők nem gondatlanságból vagy egyszerű szakmai tévedésből, hanem – magatartásuk következményeit előre látva – annak tudatában cselekedtek, hogy ezzel a békés állampolgárok gyülekezési jogát korlátozzák – véli Balsai.
