Személyeskedő szópárbaj alakult ki hétfőn este az Országgyűlésben a jövedékiadó-emelésről szóló záróvitában. Az ellenzék a zárószavazás előtti módosító javaslatok benyújtásának körülményeit bírálta, azzal vádolva a kormánypártokat, hogy lobbiérdekeknek engedtek.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője ezt visszautasítva hangsúlyozta, hogy adóemelésekre tettek javaslatot. Mint mondta, azok, „akiket a kormány meg akar adóztatni, így a dohánygyártók, a szeszesital-előállítók és a szerencsejáték-ipar résztvevői több adót fognak fizetni”.
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője szerint az egyik indítványnál felmerül, hogy azt a „söripari lobbi mondta tollba”, mivel a képviselői részt vettek a számukra könnyítést jelentő javaslat bizottsági tárgyalásán.
Mellette az MSZP és a Jobbik képviselői is bírálták, hogy kilenc módosító érkezett fideszes képviselőktől. Mint mondták, ezek áttekinthetetlenek, alapjaiban változtatnak a javaslaton, módosítják az adók tervezett mértékét.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője visszautasította, hogy lobbiérdekek képviseletével vádolják a kormányoldalt.
A vita azután mérgesedett el, hogy Schiffer András azt mondta: nem lepi meg, hogy Lázár János a vitában „továbbra is azt a bolsevik típusú érvelést alkalmazza, hogy mindenki, aki vele ért egyet, a világos oldalon áll, mindenki, aki a másik oldalon van, az a sötét oldal”.
Lázár János visszautasította az LMP képviselőinek szavait. „Ebben a teremben olyan emberek ülnek – még a szocialisták között is -, akiknek nincsenek ilyen tapasztalatai. Ön az egyetlen, aki tapasztalatokkal rendelkezik a bolsevik mentalitást illetően, családi alapon, úgyhogy azt kérem, hogy ezt hagyja abba” – jelentette ki.
Schiffer András szerint a fideszes politikusnak ezzel „sikerült újabb erkölcsi mélységeket elérnie, és nyilván ez a folyamat folytatódni fog”. Hozzátette, eddig a Fidesz volt okkal felháborodva, amikor mások arról beszéltek, a kormánypárti politikusok szülei mit csináltak az előző rendszerben. „Az a helyzet, hogy nekem a felmenőim nem bolsevikok voltak, a bolsevikok őket bezárták börtönbe 1950-ben” – jegyezte meg. Ehhez hozzáfűzte, az LMP-é az egyetlen frakció, amelyben nem ül olyan politikus, aki korábban az állampártnak is tagja volt.
Az LMP-s politikus ezután újból rákérdezett, van-e összefüggés a söripart kedvezően érintő módosító javaslat és aközött, hogy a Magyar Söripari Szövetség képviselői részt vettek az indítványok bizottsági tárgyalásán.
Lázár erre úgy fogalmazott: sosem tárgyalt lobbicsoportokkal, érdekszövetségekkel, a parlamenti bizottságok ülései pedig nyilvánosak. A hasonló viták elkerülése érdekében arra kérte Schiffer Andrást, ne vádolja bolsevizmussal a kormánypárti frakciót.
A Fidesz frakcióvezetője kiemelte, „nincs a javaslatnak olyan pontja, amely az ágazati szereplőnek adóemelést ne jelentene”, így érthetetlen lobbiérdekek érvényesülésére hivatkozni. Ezzel szemben azt a véleményét fogalmazta meg, hogy az ellenzéki pártok formai kifogásokkal akarják elérni, hogy „ma ne döntsünk erről, nyilvánvalóan a szerencsejáték-, dohány- és alkohol-lobbi érdekében”.
A Ház végül a módosítókkal együtt 244 igen szavazattal, 85 nem ellenében elfogadta a kormány előterjesztését.
Így változnak a jövedéki szabályok
November 1-jétől 13 forinttal, 110 forintra emelkedik a gázolaj jövedéki adója. Az emeléssel párhuzamosan a fuvarozók a gázolaj árából 13 forinttal többet, 19,50 forintot igényelhetnek majd vissza, a mezőgazdasági termelők pedig továbbra is hektáronként 97 liter gázolaj után kapnak visszatérítést, de a jelenlegi 80 helyett 82 százalékot.
Az alkoholtermék adója – tiszta szeszre vetítve – hektoliterenként 50 százalékkal 276 100 forintról 414 150 forintra emelkedik. Ha a párlatból kizárólag természetes aromával állítanak elő terméket, akkor annak az adója csak 5 százalékkal több, 289 900 forint lesz, csakúgy, mint a mézzel ízesített pálinkának.
A sör esetében úgy döntött a Ház, hogy eltekint az adóalap megváltoztatásától, vagyis az továbbra is a sör mennyisége hektoliterben, és Balling- (Plató-) fokban, illetve alkoholfokban mérve. A sör adója hektoliterre vetítve Balling- (Plató-) fokonként – az eddigi 633 helyett – 665 forint, alkoholfokonként pedig – az eddigi 1400 helyett – 1470 forint lesz.
Ugyancsak egy zárószavazás előtti módosító indítvánnyal beemelték a törvénybe, hogy mivel a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményekre vonatkozó szabályozás továbbra is lehetővé teszi alkoholtartalmú gyógynövény-készítmények előállítását, az e termékek előállításához felhasznált alkohol után visszaállítják az adómentességet.
Aki szeszfőzdében bérfőzet, annak 50 literig továbbra is adómentes a párlat, afelett viszont hektoliterenként – tiszta szeszre vetítve – 13 800 forinttal több, 289 900 forint lesz a jövedéki adó. Ugyanígy változik az adója az 50 literen felüli magánfőzött pálinkának is.
Öt százalékkal emelkedik az adója a nem szőlőből készült bornak – a szőlőbor továbbra is adómentes marad -, továbbá a pezsgőnek.
A cigaretta ezer darabonkénti adója három lépcsőben emelkedik: november 1-jétől 10 550 forint lesz, míg jövő május 1-jétől 11 300, 2012. november 1-jétől pedig 11 750 forint, valamint a kiskereskedelmi eladási ár 28,4 százaléka.
A szerencsejáték-törvény eredetileg úgy módosult volna, hogy a játéktermekben üzemeltetett pénznyerő automaták tételes adója havi 100 ezer forintról 125 ezerre, míg a játékkaszinókban üzemeltetett ilyen gépeké 120 ezerről 150 ezer forintra emelkedik november 1-jétől. A fideszes Lázár János indítványa alapján azonban a pénznyerő automaták tételes adója a ma hatályos mérték öt-, illetve hatszorosával nő: havi 100 ezer helyett 500 ezer, míg a játékkaszinókban üzemeltetett gépeké 120 ezer helyett 700 ezer forint lesz. Mindemellett jövő év január 1-től megadóztatják a Magyarországon eddig nem adózó, interneten szervezett szerencsejátékot.
