Varga Mihály szerint a devizahitelesek problémájának megoldása a bankokra nézve kockázattal jár, de még elviselhetõ terhet jelent. Ezzel együtt a kormány nem tart attól, hogy kivonulnának a bankok az országból, de ha két-három bank eltûnne a magyar piacról, az még nem volna olyan nagy tragédia” – mondta a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár.
A pénzintézetek elõbb-utóbb elõállnak azokkal a termékekkel, amely a devizahitelek rendezését teszik lehetõvé úgy, hogy közben ne veszítsenek ügyfeleket sem – tette hozzá. Úgy fogalmazott: a bankok tisztában vannak azzal, hogy helytelenül jártak el, amikor “rátukmálták ügyfeleikre a devizahiteleket”. Szerinte nyíltan ki kell mondani: egyszerû profitérdekbõl becsapták a magyar embereket.
Az államtitkár ugyanakkor hangsúlyozta: a devizahitelek elterjedését épp az elõzõ kormányok tették lehetõvé. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy például Lengyelországban a pénzügyminisztérium az ottani felügyelettel és a monetáris hatósággal közösen fellépett a devizahitelek elterjedése ellen. Ennek eredményeképp ott a teljes lakossági hitelállomány csupán hat százalékát teszik ki a devizaalapú hitelek, míg Magyarországon ugyanez az arány negyven százalék.
Arról, hogy ki a felelõs a devizahitelek tömeges elterjedéséért kifejtette: a devizaalapú jelzálog-hitelezés az elsõ Orbán-kormány utáni évben, 2003-ban indult, majd 2004-tõl futott fel igazán. Így szerinte a 2004-2008 közötti idõszakot lenne érdemes vizsgálni országgyûlési bizottsági szinten. Varga Mihály elmondta: korábban is sejtette, hogy az árfolyamkockázat kezelése nem lesz könnyû feladat, de számára is csak 2008-ban, a válság kirobbanásakor lett nyilvánvaló, hogy “ebbõl óriási baj lehet”. Kormányra kerülésükkor pedig azzal szembesültek, hogy a devizaadósok egymás után vesztik el a fedelet a fejük fölül.
Ennek a helyzetnek a kezelésére elsõként bevezették a kilakoltatási moratóriumot, majd hónapokon át tartó tárgyalások eredményeként bevezették a 180 forintos árfolyamgátat, amely azoknak nyújt segítséget, akik még tudják törleszteni a hitelüket, de a többletterheket már nem tudták vállalni. Mellettük viszont több mint 100 ezer adósnak már 90 napon túli fizetési késedelme van, az õ ingatlanjaikat a Nemzeti Eszközkezelõ vásárolja majd meg. Ócsán pedig a fizetésképtelen devizahiteleseknek építenek szociális bérlakásokat – sorolta az államtitkár.
Mint hangsúlyozta: már látszik, hogy hiába csökkentik az államadósságot, az országkockázat addig nem fog mérséklõdni, amíg fennáll Magyarország óriási devizakitettsége. Ezért kell hozzányúlni a devizában felvett magánadósságok problémájához is – tette hozzá. Az egykori pénzügyminisztertõl az interjúban megkérdezték azt is, vállalna-e jegybankelnökséget Simor András mandátumának lejárta után, de azt felelte sem ilyen jellegû felkérése, sem szándéka nincsen.
