Orbán Viktor a HírTV Rájátszás címû mûsorában hozzátette ugyanakkor, ez a szám nagyobb is lehet. A szerinte a magyar jogba nem ütközõ egyösszegû végtörlesztés egy meghatározott ideig lesz igényelhetõ. Azt, hogy korábban miért nem korlátozták adminisztratív módon a devizahitelezést Magyarországon, parlamenti bizottság vizsgálja majd a kormányfõ tervei szerint.
A végtörlesztés nemzetközi jogi helyzetérõl szólva Orbán Viktor az interjúban azt mondta, “meg fognak bennünket támadni”, és vitára kell számítani. A miniszterelnök szerint ha néhány év múlva olyan ítélet születne az európai bíróságon, hogy jogtalan, amit a kormány most bevezetni tervez, akkor sem hárulna semmi azokra a devizahitelesekre, akik majd élnek az egyösszegû végtörlesztés lehetõségével, hanem a magyar államnak kellene akkor helytállnia.
Egy esetleges magyar alkotmánybírósági vétóról szólva kijelentette: “a magyar jog ismeretében azt tudom mondani, hogy a Fidesz és a KDNP által elõterjesztett javaslat nem ütközik a magyar jogba”. Azzal összefüggésben, hogy sajtóhírek szerint az igazságügyi tárca egy szakvéleménye szerint jogellenes a javaslat, Orbán Viktor azt mondta: nem ismeri ezeket a “pletykákat”.
Számításaik szerint – mint ismertette – valahol 150 és 300 ezer között lehet azoknak a devizahiteleseknek száma, akik rendelkeznek a végtörlesztéshez megtakarítással, és úgy döntenek, hogy “kiszállnak”. “De Magyarországon vagyunk, és az emberek, amikor baj van, és lehetõség nyílik arra, hogy megszabaduljanak a bajtól, sokkal többre képesek, mint mi azt gondolnánk. Akkor összejön a barát, a rokon, az ismerõs, a cihából is elõkerül ez, az” – mondta, megjegyezve, ezért könnyen lehet, hogy a 150-300 ezer közé tett szám nagyobb lesz.
A kormányfõ beszámolt arról is, hogy a majdani törvényben világossá teszik, a végtörlesztés nem “egy örökké nyitva álló lehetõség”, ezért megállapítanak egy idõpontot, ameddig be lehet jelentkezni a kilépésre.
Arra a kérdésre, hány telefonhívást kapott a hétfõi bejelentés után, azt mondta, külföldrõl még a parlamenti beszéd elõtt érkeztek hívások szép számmal. Azonban – mint fogalmazott – “miután nem volt kihangosítva, hogy ország-világ hallhassa, amirõl beszélek egy-egy kancellárral vagy éppen a brüsszeli bizottság elnökével, és nem hatalmaztak fel arra, hogy én itt idézgessem az õ szavaikat, ezért nem volna helyes, ha ilyesmit tennék”. Annyit azonban elmondott, hogy pontosan ugyanolyan mondatokat hallott, mint a bankadó bevezetésekor.
Arra, mit jelent az a hétfõi kifejezése, hogy az OTP és az FHB mögött ott áll a magyar állam, azt válaszolta: “az a helyzet, hogy a külföldi bankok mögött, ha bármifajta nehézségük támad, ott állnak a külföldi anyabankok. A magyar bankoknak nincs külföldi anyabankjuk, mögöttük a magyar állam áll”. Az szerinte egy teljesen rossz értelmezése a mondatának, miszerint az azt jelentené, hogy a magyar állam az átváltáshoz biztosított forint fejében tulajdonjogot akar szerezni az említett két pénzintézetben.
Az egyösszegû végtörlesztés bankadót érintõ esetleges hatását úgy kommentálta: “a bankadót be szoktuk szedni”, és ez így lesz a jövõben is.
A kormányfõ szerint az európai gazdaságot a bankok vitték csõdbe, “az a bankárkorszak juttatott bennünket oda, ahol most vagyunk, amely valamikor 10-20 évvel ezelõtt kezdõdött meg, és ahol senki sem védte meg a bankokkal szemben az embereket. (…) Ennek a bankárkorszaknak kellene véget vetni úgy, hogy közben a bank és a bankárok iránti bizalom ne csappanjon meg”.
Úgy látja, valójában nem a Fidesz-KDNP-nek kellett volna elõállnia a “veszteségmegosztásra” tett javaslattal, hanem már jó egy évvel ezelõtt maguknak a bankoknak.
Orbán Viktor ismét beszélt arról, hogy egyedül Magyarországon nem tettek semmilyen lépést a devizahitelek adminisztratív korlátozására, sõt “Magyarországon a bankok és a kormányzat, miután az elõzõ nyolc évben a kormányok nem az emberek oldalán álltak, hanem a bankárok oldalára álltak át (…), inkább közösen belelovalták az embereket abba, hogy nincs olyan nagy kockázat, vegyék fel ezt a pénzt”. Fontos kérdésnek nevezte, hol volt ekkor a jegybank, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a pénzügyminiszter, “horribile dictu” maga a miniszterelnök.
Ennek megválaszolására Orbán Viktor parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte, amelynek feladata lenne, hogy pontosan kiderítse, ki mit csinált, ki ellenzett, ki támogatott egyes intézkedéseket. Akik nem tették a dolgukat, azoknak viselniük a következményeket – szögezte le.
A tervek szerint 30 százalékban maximált teljes hiteldíjmutatóról (THM) szólva közölte: minden hitelezésre érvényes lesz, így a gyorskölcsönöket nyújtó intézményekre is, de a végsõ szót természetesen a parlament mondja majd ki.
Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztését úgy kommentálta, a politikusok felelõsségének kérdése Magyarországon ma még szokatlan, Európában viszont nem az. A politika képviselõi sincsenek kívül a felelõsség világán – emelte ki a kormányfõ.
