Hétfõi ülésnapján az Országgyûlés minden bizonnyal felfüggeszti Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát. A volt kormányfõt hivatali visszaélés gyanúsítottjaként hallgatná ki az ügyészség a sukorói kaszinóberuházással kapcsolatban. Az ügyben még 2009-ben tett feljelentést az LMP.
Gyurcsány Ferenc a múlt csütörtökön a parlament mentelmi bizottságának irodájában nézhette át az ügyészség által a törvényhozásnak átküldött dokumentumokat. Az iratbetekintés után elmondta: Polt Péter legfõbb ügyész szerint az róható a terhére, hogy 2008 májusában a sukorói kaszinóberuházást tervezõ befektetõkkel folytatott parlamenti megbeszélésen kifejezte támogatását, és „ezzel, hivatali hatáskörét túllépve, lényegében döntést hozott a projekt jövõjérõl”. A volt kormányfõ úgy látja, az ügyészségi dossziék cáfolják a vádat, ugyanis a telekcsere érvénytelenítéséért zajló polgári perben meghallgatott tanúk azt állítják, hogy a parlamenti tanácskozáson nem született döntés. Gyurcsány úgy nyilatkozott: mindenkit arra kért, hogy a jogszabályok betartásával végezze munkáját.
Jelezte: mivel számos munkahelyteremtõ beruházást támogatott, így elvileg „számtalanszor túllépte hatáskörét”.
mentelmi biz.
Bár Gyurcsány Ferenc maga kérte, hogy adja ki õt az Országgyûlés
mentelmi bizottsága, a grémium szocialista tagjai nemmel voksoltak a
szavazásnál. Döntésüket Simon Gábor azzal indokolta, hogy alaptalannak
és politikailag motiváltnak tartják az ügyészség indítványát.
Idézzük: „Nyugodtan elmondhatom, ugyanezt tettem az Audival, ugyanezt tettem a Mercedesszel. Ha ez bûn, ezerszer követtem el ezt a bûnt.”
Menetrend
Ügyészségi forrásból úgy tudjuk: amint az Országgyûlés felfüggeszti Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát, errõl „pár napon belül” hivatalos levélben értesíti a Legfõbb Ügyészséget.
További „pár nap”, míg a Legfõbb Ügyészség utasítja az eljárás lefolytatására a mentelmi joggal összefüggésbe hozható esetekben illetékes Központi Nyomozó Fõügyészséget.
Gyurcsány Ferenc ez utóbbi szervezettõl kap majd ismét „pár napon belül” idézést gyanúsítotti meghallgatásra, természetesen ajánlott levélben.
E háromszor pár nap szummája körülbelül két hét, az pedig az eljáró ügyészen múlik, hogy ehhez képest mikorra rendeli be a volt kormányfõt.
Politikusi és sajtótalálgatások indultak arról, hogy folytatódik-e az a nyilván a véletlenek összjátéka következtében kialakult látszat, miszerint a lelkes ügyészség jeles idõpontokban elsõ ránézésre értelmetlenül rabláncon vezet el kamerák elõtt megtört politikusokat, Szabadi Bélától Mesterházi Ernõig. Egyszerûbben: kérdés, Gyurcsány maga vezeti-e Audiját a kihallgatásra menet, végtagjait szabadon használva, vagy a hátsó ülésen szomorkodik azon, hogy egy bilincs biztosítja a két csuklója közti állandó távolságot.
Mit mond a büntetõjogász?
„A mentelmi jog kiadásától kezdve a politikus olyan személynek tekinthetõ, mint bárki más átlagállampolgár, mind a kényszerintézkedéseket, mind a nyomozási cselekményeket illetõen. Semmiféle védettség nem vonatkozik rá, nem bánnak vele kesztyûs kézzel” – mondta az FN-nek Tóth Mihály büntetõjogász, a Magyar Jogász Egylet Büntetõjogi Szakosztályának titkára, a Pécsi Tudományegyetem Büntetõjogi Tanszékének vezetõje. – Gondoljunk például a kisgazda Székely Zoltánra, akit letartóztattak, pedig egy országgyûlési bizottság elnöke volt annak idején.”
Tóth Mihály – Fotó: MTI
Vajon Gyurcsány is számíthat látványos körülmények közepette zajló lefogásra?
„Székelynél a tettenérés miatt volt indokolt a helyszíni õrizetbe vétel – így a tanár úr. – Ellenben a Gyurcsány Ferenc ellen zajló hivatali visszaélés miatti eljárás legföljebb három év szabadságvesztéssel fenyegetett bûncselekmény, amit lehet csupán pénzbüntetéssel is sújtani. Ez pedig semmilyen esetben sem indokolhat személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedést. Biztos vagyok benne, hogy nem lesz sem látványos külsõségek közepette zajló, sem hétköznapi õrizetbe vétel. Kap egy idézést, bemegy és elmondja, amit szükségesnek tart közölni. Persze ha a büntetõeljárás során új, terhelõ adatok vetõdnek fel, elvileg szóba kerülhet, hogy ne szabad lábra helyezés mellett folyjék az eljárás. Megjegyzem, mivel az illetõ közismert személy, így a szökésétõl, elrejtõzésétõl eleve nem kell tartani, és megítélésem szerint az összebeszélés és a bizonyítékok meghiúsításának, elrejtésének veszélye sem életszerû.”
További határidõk
A nyomozásra a törvény elsõ körben két hónap határidõt ad a Központi Nyomozó Fõügyészség számára, de ez akár többször is meghosszabbítható. Egy fix szabály viszont köti a hatóságot, mégpedig az, hogy a gyanúsítottkénti kihallgatástól számított két éven belül pontot kell tenni az ügyészségi eljárás végére: vádat kell emelni, vagy meg kell szüntetni az eljárást. „Normális körülmények között persze egy nyomozást két hónapon belül kötelezõ befejezni, az ügyészségnek ezt követõen harminc, kivételesen hatvan napja van arra, hogy a vádemelésrõl határozzon. És onnantól a bíróság kezében van a döntés” – mondja Tóth Mihály.
Vagyis: idén év végén, esetleg a jövõ év elején már többet tudunk.
Gyurcsány Ferenc kevésbé bizakodó. A Népszava szombati számában megjelent interjújában azt állítja: „Magyarország egypárti féljogállam lett, ahol a Fidesz uralma kiterjed az igazságszolgáltatás bizonyos területeire is.” Gyurcsány nem biztos abban, hogy sikerül ártatlanságát bizonyítania az ügyészség általa koncepciósnak nevezett vádjaival szemben, ám abban igen, hogy a vele nem szimpatizáló közvélemény is meg fogja érteni: ártatlan.
