Papp Magor a Balatonfüreden megrendezett országos járóbeteg szakellátási és szakdolgozói konferencia szombati napján üdvözölte Szócska Miklós egészségügyi államtitkár előző napi bejelentését, amely szerint a programba belépő rezidensek választhatnak, hogy szakorvosképzésük végével az ösztöndíj fizetésének teljes idejéig – azaz még öt évig – teljes munkaidőben, vagy az ösztöndíj folyósításának kétszeres idejéig akár tíz évig – részmunkaidőben vállalják, hogy Magyarországon közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál dolgoznak. Továbbá megnyílt a programot azok előtt is, akik nem ebben az évben végeztek.
A rezidensszövetség elnöke azt mondta: néhány száz fiatal számára ez valóban perspektívát jelenthet, de a magyar egészségügynek akkor lehet érdemi megtartó ereje, ha egyúttal a szakorvosi béreket is rendezik. A rezidensszövetség becslései szerint az idén mintegy nyolcszáz végzett hallgató közül nagyjából négyszázan kezdik meg szakorvosképzésüket. A végzősök mintegy fele tehát nem lép be a magyar egészségügyi képzés rendszerébe.
Papp Magor felidézte a tavasszal meghirdetett akciójukat is, amikor a csatlakozók ügyvédi letétbe helyezték felmondólevelüket, amelyek január elsejével aktiválódnak, ha a kormányzat nem tesz érdemi intézkedéseket az egészségügyi dolgozók – elsősorban anyagi – helyzetének javítása érdekében. A rezidensszövetség elnöke tájékoztatása szerint az utóbbi időben már teljes munkakollektívák is jelezték, hogy csatlakoznak az akcióhoz. Így teljes régiók ellátása eshet ki a magyar egészségügyből hívta fel a figyelmet Papp Magor, de hozzátette: azon dolgoznak, hogy ez ne történjen meg.
Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke kiemelte, hogy szakdolgozói vonalon is egyre drámaibb méretű a munkaerőhiány. Elmondta, Budapesten a betöltetlen szakdolgozói állások aránya 8-10 százalék. Emellett vannak olyan területek, amelyeken az elmúlt években alig képeztek ki szakembereket. Nincs utánpótlás például asszisztensekből, akik a laborokban az orvosok munkáját segítik tette hozzá.
A MESZK elnöke ugyan üdvözölte, hogy a szaktárca az utóbbi időben többször nyilatkozott arról, hogy a szakdolgozók pótlékainak problémáit rendezik, jelezte azonban: inkább megvárja a konkrét bejelentést. A csalódást okozó lépések között említette a Munka törvénykönyvének tervezete is, amely értelmében a szakdolgozók fizetése akár nettó húszezer forinttal is csökkenhet.
Ugyanakkor Balogh Zoltán pozitívumként kiemelte, hogy az egészségügyi ágazat koncepciójában, a Semmelweis Tervben az életpályamodell a korábbiakhoz képest nagyobb hangsúlyt kapott, és a megoldási javaslatok több pontja átfedésben van az általuk megfogalmazottakkal tette hozzá.
