A kézműipari szakmáknak igen jelentős a szerepe az önfoglalkoztatásban, az iparszerűen dolgozó mesterek pedig több, általában három-öt munkavállalónak is állást adnak kisvállalkozásaikban – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke “A kézművesség 1000 éve a Kárpát-medencében” címmel Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdőn rendezett konferencián szombaton.
A kamarai vezető ugyanakkor hozzátette: a válság a 221 magyarországi kézműipari szakma gyakorlóinak teljesítményét is visszavetette, termékeik, szolgáltatásaik iránt csökkent a kereslet az immár hat éve tartó fogyasztás-visszaesés, vagy stagnálás következtében. Egyelőre – folytatta – a kedvező változást csak remélni lehet a kézműipari termelésben is, mivel a magyar gazdaság “még mindig sérülékeny állapotban van”.
Parragh László megemlítette: a kereskedelmi és iparkamara – amellyel tíz éve egyesült a kézművesek korábbi érdekvédelmi szervezete – igyekszik segíteni a hagyományos és iparszerű kézműipari szakmák művelőinek talpon maradását, támogatja piacra jutásukat, vásárokat szervez és mesterképzést biztosít számukra.
Huray Gábor, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, a nyírségi kézműves tagozat vezetője az MTI-nek elmondta: a régióban mintegy ötezer azoknak a száma, akik 110 szakmában a kézműiparból élnek. Az építőiparban regisztrált szabolcsi kézművesek vannak a legtöbben, e szakmában négyezernél több a nyilvántartott mesterek száma. Az önfoglalkoztatás mellett jelentős azoknak a száma, akik kisvállalkozást működtetnek, 3-5 alkalmazottal. A nyírségi kamarai alelnök elmondta, hogy a térségben a becsült adatok szerint mintegy 5 milliárd forint termelési értéket állítanak elő a kézműves mesterek évente. Ez nem kevés – hangsúlyozta – hiszen halmozottan hátrányos helyzetű megyéről van szó, ahol az egy lakosra jutó teljesítményérték 2011. első negyedévében az országos átlagnak csak a 42 százaléka volt, miközben a munkanélküliségi ráta meghaladta a 21 százalékot.
