A gazdaságkutató legfrissebb elemzése szerint a gyenge belföldi kereslet megnehezíti a költségvetési célok elérését, ugyanakkor javítja a külsõ egyensúlyt, visszafogja az inflációt. A GKI elõrejelzése szerint a folyó fizetési és tõkemérleg aktívuma az idén a GDP mintegy 4 százalékát teszi ki. Az infláció a korábban gondoltnál várhatóan alacsonyabb lesz, éves átlagban 4 százalék alatt marad, de kamatcsökkenés a bizonytalan nemzetközi pénzpiaci helyzetben egyelõre aligha lesz.
Az ok: világgazdaság, svájci frank, Matolcsy
A magyar gazdaság kedvezõtlen növekedési kilátása részben a világgazdasági környezet romlásának következménye. Emellett a magyar gazdaságot különösen rosszul érinti a svájci frank erõsödése, mivel ez a növekvõ hiteltörlesztési terhek miatt csökkenti a lakosság vásárlóerejét. Ugyanakkor a GKI szerint az alacsonyabb növekedésben fontos szerepe van a gazdaságpolitikának is, mivel az a második negyedévi adatok szerint a korábban gondoltnál is jobban akadályozta a belföldi kereslet emelkedését.
A csak a magas jövedelmûek körében emelkedõ reálbér nem növelte a fogyasztást, a válságadók pedig a cégek folyó és beruházási keresletét, illetve a hitelfelvételi lehetõségét fogták vissza. “A jelzáloghitelesek illúziókba ringatása és a probléma folyamatos továbbgörgetése egyelõre csak tartósítani látszik a gondokat” – írja a GKI.
Miért mennek el?
A kutatók szerint a jogbizonytalanság és az elõreláthatóság hiánya is közrejátszik abban, hogy az elsõ negyedévben több mûködõtõke távozott az országból mint amennyi bejött.
A magyar GDP a második negyedévben az elõzõ negyedévhez képest stagnált, ez az egyik leggyengébb teljesítmény az EU-ban – figyelmeztetnek. A magyar ipari termelés júniusban 1,4 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál, miközben az EU egészében a jelentõs lassulás ellenére is még 1,7 százalékkal emelkedett. Figyelmeztetõnek nevezi a GKI, hogy miközben a magyar ipari export eddig a gazdaság húzóereje volt, szintje az elõzõ hónaphoz viszonyítva március óta folyamatosan csökken, s a rendelések megítélése is romló. Hozzáteszik, hogy a belföldi piacra termelõ ágazatok visszaesése folytatódik, s ebben a második félévben sem várható változás.
Negyedik éve csökken az ipar belföldi értékesítése, a kiskereskedelmi forgalom visszaesése pedig öt éve, az építõipari termelésé hat éve tart. Az ipari termelés az idén 5 százalékkal bõvülhet a prognózis szerint. A mezõgazdaságban viszont a tavalyi rossz termést idén kiváló követi, ami a második félévben segíti a GDP-t, a kivitelt, továbbá az infláció mérséklõdését is.
Mitõl bõvülne a fogyasztás?
Az elsõ félévben a reálbérek a gyermekek utáni adókedvezménnyel együtt 3 százalék körüli mértékben emelkedhettek, ez azonban a magas jövedelmûek jellemzõen megtakarításra fordított jelentõs növekményének és az alacsony, illetve átlagos jövedelmûek csökkenõ vagy stagnáló reálkeresetének eredõje. Ráadásul a hiteltörlesztés terhei már az elsõ félévben is magasak voltak, a reáljövedelem béren kívüli elemei pedig nem, vagy a nyugdíjak esetében csak az infláció mértékében emelkedtek. Így a kiskereskedelmi forgalom még az elsõ félévben is kissé csökkent.
A második félévben – ha maradna a 240 forint körüli frank-árfolyam – mintegy 200-250 milliárd forinttal nõnének a lakosság hiteltörlesztési terhei, ami közel megegyezik a magánnyugdíjpénztárak által kifizetendõ reálhozammal. Ez viszont azt jelenti a GKI szerint, hogy a fogyasztás utóbbitól várt második félévi emelkedése elmaradhat. A beruházások pedig a második félévben már stagnálhatnak. A GKI szerint a munkanélküliség az év végére kissé emelkedni fog, a foglalkoztatásban nem sikerült áttörést elérni.
