Azonnali hatállyal elrendelte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a nyílt lánggal, emberi irányítás nélküli hőlégballonként működő égi lámpások visszahívását. A termék forgalomból való kivonását azzal indokolják, hogy használata sérti az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltakat, miszerint a szabadban tüzet gyújtani csak úgy szabad, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen. A szabadban gyújtott tüzet nem szabad őrizetlenül hagyni, és veszély esetén, vagy ha már nincs rá szükség, azonnal el kell oltani.
Márpedig ez a szerencselámpások kialakításából adódóan nem biztosítható. A speciális papírból készült lampionok ugyanis úgy működnek, mint egy mini hőlégballon. A bennük lévő speciális gyutacs meggyújtásakor keletkező hő repíti el a lámpást, ami akár több száz méteres magasságba is felemelkedhet. A katasztrófavédelem szerint a legnagyobb veszély abban rejlik, ha kiszáradt fának, vagy lakóháznak ütközik az elszabadult ballon.
A repülő lampionok használata egyébként Ázsiából ered. Már évszázadokkal ezelőtt is használták azokat híradási célokra. Mára pedig a rendezvények divatos kellékeivé váltak nemcsak a Távol-Keleten, de Európában is. Idén például Poznanban megdöntötték az egyszerre szélnek eresztett szerencselámpások világrekordját. Azért hívják egyébként a ballonokat szerencselámpásnak, mert úgy tartják, hogy a felbocsátáskor beléjük suttogott kívánság valóra válik.
Úgy tűnik, a magyaroknak erről a mókáról le kell mondaniuk. De talán nem örökre. A betiltó intézkedés – melyet az országos tűzgyújtási tilalommal is igazoltnak minősítenek – egyelőre ideiglenes, tehát nem kizárt, hogy a száraz idő elmúltával lesz még mód a lámpáseregetésre.
