Az ÁSZ a 2009-2010. évet vizsgálva megállapította, hogy a közalapítványok hatékony elosztórendszert sem tudtak kialakítani, mivel döntõ többségük nem tudott magántõkét bevonni a közfeladatok ellátásába.
Az ÁSZ ezért azt javasolja a kormánynak, hogy egységes szempontok szerint szabályozza a közalapítványok mûködési költségeit az alapító okiratokban, ennek mértékének meghatározásakor pedig legyen figyelemmel a feladatellátás sajátosságaira. Emellett kezdeményezik, hogy a kabinet kösse az ellátott feladatokhoz a közalapítványok kuratóriumának és felügyelõ bizottságának tiszteletdíját és költségtérítését.
Az ellenõrzés harminchat, 2010. végén mûködõ közalapítványt érintett, a vizsgálat szerint a szervezetek négyötödénél nem érte el a törvényi elvárás szerinti 80 százalékot az államháztartáson kívüli bevételek aránya.
A számvevõk kiemelik: a közalapítványok többsége az alapító okirataikban, illetve a támogatási szerzõdésekben foglaltak szerint használta fel a kapott támogatásokat, azonban öt szervezet kuratóriuma törvénysértõ módon, mintegy 24 millió forint összegben nyújtott pályázaton kívül támogatást. Egy közalapítványnál pedig a kuratórium tagjai annak ellenére felvették a tiszteletdíjukat, hogy cél szerinti tevékenységet nem végzett a közalapítvány – fûzik hozzá.
Az ÁSZ ugyanakkor azt is megállapítja, hogy a közalapítványok a vizsgált idõszakban vagyonvesztés nélkül gazdálkodtak, saját tõkéjüket megõrizték, az alapító okiratukban elõírt törzsvagyon-megõrzési kötelezettségüknek eleget tettek, kivéve egy közalapítványt, amely alapítói felhatalmazás nélkül értékesítette a törzsvagyona részét képezõ telekingatlan egyötödét.
A közalapítványok a vizsgált idõszak alatt 86,2 millió forint bevétellel gazdálkodtak, amely kétharmada az állami költségvetésbõl származott. A közalapítványok bevételeik több mint felét támogatásként továbbadták, a többi részét saját és önálló intézményeik feladatellátásra fordították. A közalapítványok támogatásaikkal és saját feladatellátásukkal oktatási, szociális, kulturális és kutatási tevékenység végzéséhez, országos és regionális rendezvények megtartásához, a határon túli kapcsolatok erõsítéséhez járultak hozzá.
Az Orbán-kormány még tavaly júliusban határozott úgy, hogy a közigazgatási és igazságügyi miniszter más tárcavezetõk bevonásával vizsgálja felül a kormány által létrehozott alapítványokhoz és közalapítványokhoz rendelt feladatok ellátásának hatékonyságát, és együttes elõterjesztésben tegyenek javaslatot a szükséges intézkedésekre. Tavaly december végén ennek nyomán harmincöt alapítvány, illetve közalapítvány megszüntetésérõl döntöttek úgy, hogy azok feladatát nonprofit gazdasági társaságok és központi
költségvetési szervek vegyék át.
