Évente 60-100 fiatal lép be a háziorvosi rezidensrendszerbe, de a szakvizsga után 40 százalékuk elhagyja a pályát – írja a Világgazdaság. A lap szerint évente legalább 250 rezidenst kellene képezni ahhoz, hogy 15 éven belül lecserélõdhessen az elöregedett háziorvosi kar. Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet fõigazgatója a lapnak azt mondta: nekik is szembesülniük kell a praxishoz jutás anyagi nehézségeivel és a praktizálás megkezdéséhez szükséges bürokratikus procedúrával.
A 6800 körzetben dolgozó háziorvos egyharmada jócskán a nyugdíjkorhatár fölött van, jelentõs számú a hetvenévesnél idõsebb orvos. Az alacsony bér után járó nyugdíjból nem tudnak megélni, de nincs kinek átadni a praxisukat, így kihalásos alapon cserélnek gazdát a praxisok – sorolta a gondokat a lapnak Komáromi Zoltán háziorvos. Szerinte megoldás lehetne az alapellátási nõvér- és speciális adminisztrátorképzés. Ez utóbbiakból hatezerre lenne szükség. Õk levennék az adminisztratív terheket a nõvérekrõl, utóbbiak pedig az orvosokról. És ha három nõvér tartozna egy orvoshoz – csakúgy, mint több nyugati országban –, két-három praxist is képesek lennének tisztességesen ellátni.
