Széles Gábor szerint “le kell számolni azzal az illúzióval, hogy az exportnövekedésünket a hagyományos ágazatokból, így az autóipari beszállításokból tudjuk növelni”. Az üzletember saját lapjának adott interjújában azt mondta, “ha ebben az évben az ország GDP-növekedése eléri a másfél százalékot”, azt õ nagyon jó eredménynek fogja tartani. Új ágazatokat, új piacokat kell találni. Szerinte Kína, India, az arab világ, valamint a balkáni országok lehetnének az új célpontjaink, de fõ célnak kell tekinteni a belgazdaság fejlesztését.
“Az elképzelhetetlen, hogy az exportpolitikára ne a belgazdasági kérdésekkel párhuzamosan tekintsünk, hiszen az egészséges gazdasághoz, a nemzeti össztermék növekedéséhez ugyanolyan fontos mindkét terület hatékony mûködése. Természetesen ez csak egy nagyon pragmatikus gazdaságpolitika megvalósításával érhetõ el.” Széles a 16 százalékos személyi jövedelemadót jó elképzelésnek tartja, de mivel a nemzetközi gazdasági helyzet kedvezõtlenül alakul, szerinte a kormánynak be kellene vezetnie egy szolidaritási adót. “Ezenkívül a szuperbruttót jövõre még mindenképp meg kellene hagyni, nem szabad kivezetni az adórendszerbõl. Ha a kormány mégis megtenné ezt, a kis keresetûek nagyon rosszul járnának, még több terhet vállalnának magukra” – mondta.
Szerinte a kormány és a bankszövetség közötti megállapodást néhány részletében újra kellene tárgyalni. “Sokan elfeledkeznek arról, a bankoknak pedig nem érdekük arról beszélni, hogy a devizahitelesek ingatlanjai az õ tulajdonukban vannak.” Ha ez nem így lenne, nem is tudnák eladni azokat a hitelezõik feje fölül. “A kormány a törvényhozás útján kimondhatná: azokat a hiteleseket, akik nem tudják fizetni tartozásukat, nem lehet kilakoltatni az otthonukból, hanem bérlõként maradhatnának a lakásokban. A bérleti díjat a bankoknak fizetnék. A kormánynak rá kell venni a pénzintézeteket az átmeneti bérlakás-konstrukcióra. A törvényhozás arról is szabályt alkothatna, hogy két-három évig – amikor már tisztán látjuk, mennyi is a valóban bedõlt hiteles – az akkorra már bizonyosan jobb állapotban lévõ állam az eszközkezelõn keresztül elkezdené megvásárolni a bankok tulajdonában lévõ bérlakásokat. Az állam így segítene a bankoknak, hogy ne maradjon a nyakukon a lakásállomány, mert ez a céltartalékaik szintjén valóban agyonnyomná õket.”
Széles Gábor szerint a kormányfõ ugyan bejelentette, hogy létrehoznak egy bizottságot abból a célból, hogy feltárják, ki a felelõs a devizahitelezés meghonosításáért, ám ezzel csak a felelõsséget terítik szét. A miniszterelnök így nem tudja a minisztériumok munkáját olyan hatékonyan számon kérni, mint ahogyan azt kellene. “Orbán Viktor is belesodródhat abba a helyzetbe, mint korábban Gyurcsány Ferenc, hogy minden kérdésben neki kell a nyilvánosság elé állnia, a felelõsséget is rajta kérik számon, ami hihetetlen módon „elkoptathatja” a kormányfõt. Médiatulajdonosként Széles Gábor úgy látja, a miniszterek nem szerepelnek eleget, pedig tehermentesíteniük kellene a kormányfõt. A tárcavezetõktõl nagyobb felelõsségvállalást kellene megkövetelni a kommunikáció terén is – tette hozzá Széles Gábor, aki szerint mindenképp szükség lenne egy sokkal komolyabb kormányzati cash flow-figyelésre és hatástanulmányokkal elõkészített költségvetési tervezésre. Ezt úgy lehetne a legkönnyebben megoldani, ha újra felállna az önálló Pénzügyminisztérium – tette hozzá.
