Az MTI azt
követően kérdezte meg az államtitkárságot, hogy Binder István, a
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szóvivője jelezte: a
devizahiteleseket segítő program elindítását ugyan nem hátráltatja, a
megalapozott döntést azonban nehezíti annak a rendeletnek a hiánya, amely
szabályozná, hogy az árfolyamrögzítés lejárta után mennyivel emelkedhet
a havi törlesztőrészlet.
A devizakölcsönök törlesztési
árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszer-értékesítésének
rendjéről szóló, június 28-án kihirdetett törvény megfogalmazása szerint
a kormánynak rendeletben kell szabályozni “a gyűjtőszámlahitelre
vonatkozó hitelkeret-szerződés esetén az aránytalanul magas havi
törlesztési teher mértékét”.
Az “aránytalanul magas” mértékről
Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője még augusztus 2-án azt
mondta: a szabályozás értelmében az árfolyamgát időszakának 2014 végi
lejárta után a törlesztőrészlet legfeljebb 15 százalékkal lehet
magasabb, mint az árfolyamgát időszakában.
A kommunikációs
államtitkárság válasza szerint: a törvénynek megfelelően szükséges
jogszabályok időben megszületnek, a kormány szándéka, hogy a
kiszámíthatóság érdekében legfeljebb 15 százalékos növekedéssel
lehessen kalkulálni 2015-től azoknak, akik az árfolyamrögzítéssel éltek.
A
törlesztőrészletek emelkedésének százalékos rögzítése egyben azt is
jelentheti, hogy a frankárfolyam emelkedésével a futamidőt kell
lényegesen megnyújtani, ez azonban csak korlátozottan lehetséges.
A
svájci frankban, euróban és japán jenben lakáshitellel bíró ügyfél
augusztus 12-től kérheti a bankjától az árfolyam rögzítését. A svájcifrank-hitelek törlesztő árfolyamát 180 forinton, az euróét 250 forinton,
a jenét 200 forinton rögzítik a programban részt vevőknek.
