Balogh András történész, az MSZP elnökhelyettese a párt Bibó István születésének századik évfordulóján tartott vasárnapi budapesti megemlékezésén azt mondta, Bibó egyszerre volt liberális, nemzeti és demokrata, nem lehetett beskatulyázni, emiatt nincsenek ma Magyarországon követői sem.
A szellemi elit a saját szekértáborába zárkózva nem hajlandó meglátni azt, hogy csak a különböző progresszív nézetek egysége teremthet progresszív Magyarországot – fogalmazott Balogh András, hozzátéve: ha egységes társadalmat akarunk, akkor a bibói örökségre kell támaszkodnunk.
Az MSZP elnökhelyettese szerint a történelemben elsikkadt, hogy Bibó István baloldali gondolkodó volt. Éles kritikát fogalmazott meg a kapitalizmussal szemben, a nagybirtok felszámolása mellett foglalt állást, és egyértelművé tette: a nemzet egysége azt jelenti, hogy a társadalom nem válik privilegizált, illetve háttérbe szorított emberek csoportjaira.
A beszédet követően a megemlékezés résztvevői megkoszorúzták Bibó István szobrát Budapesten a Széchenyi rakparton.
*
Bibó Istvánt (1911-1979) a XX. század egyik legnagyobb magyar politikai gondolkodójaként tartják számon. Az 1956-os forradalom alatt, november elején államminiszterként tagja volt Nagy Imre kormányának. Politikai tevékenységéért 1957-ben letartóztatták és életfogytiglani börtönre ítélték. 1963-ban amnesztiával szabadult.
Bibó jogbölcselettel, nemzetközi joggal foglalkozott, de érdeklődött a közigazgatás, az államelmélet, a politikatörténet iránt is. A legjelentősebb munkái 1945 és 1948 között születtek, ide sorolható A kelet-európai kisállamok nyomorúsága című tanulmánya, A magyar demokrácia válsága és a Zsidókérdés Magyarországon 1944 után című műve.
