Az ellenzéki párt szombaton, az első atombomba ledobásának 66. évfordulóján az MTI-hez eljuttatott közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a világ közvéleményét az atomtámadás óta kísérti “a Hirosimával romba dőlt biztonságérzet és az áldozatokkal együtt eltemetett értelem elviselhetetlen öröksége.”
Ki kell mondani – hangsúlyozta Berze Márton, az LMP külpolitikai szóvivője -, hogy az atomfegyverek birtoklása és bevetése erkölcstelen, jogellenes, katonailag szükségtelen és végzetesen veszélyes. Világossá kell tenni, hogy a világ közvéleménye nem fogadja el a kettős mércét: azt, hogy egyes országokkal kapcsolatban erkölcsileg kifogásolható az atomfegyverek birtoklása, mások számára viszont nem, sőt, “bátran használható” geopolitikai érdekek fenntartására.
Emlékeztetett, hogy a nukleáris fegyverekkel rendelkező országok száma mára tizenegyre nőtt, és ez a globális biztonságot fenyegeti. A hidegháborús logikájú kölcsönös fenyegetettség és a félelem a megelőző csapástól hat évtizedig megóvta a világot a pusztulástól, de a globális terrorizmussal, Irán leplezett és Észak-Korea leplezetlen atomprogramjával a világ országainak olyan kihívásokkal kell szembenézniük, amelyek a bolygó biztonságát fenyegetik.
Vissza kell térni az atomsorompó-egyezmény feledésbe merült alapelveihez: véget kell vetni a fegyverkezési hajszának, hatékony intézkedésekre van szükség a létező kapacitások teljes leszerelésére – beleértve a kísérleti robbantások és az atomfegyverek előállításának beszüntetését, az összes létező készlet megsemmisítését, az atomfegyverek és célba juttató eszközeik kizárását az államok fegyverzetéből – mutatott rá az LMP-s politikus.
Kitért arra is, hogy tiltani kell az atomfegyverek átadását, ilyen fegyverek előállításának segítését, illetve kötelezni kell az atomfegyverrel még nem rendelkező államokat, hogy ne fogadjanak el, ne szerezzenek be, és ne állítsanak elő atomfegyvert. Utóbbi államcsoportot azonban sem az ellenőrzési eljárások, sem technikai, sem kereskedelmi megfontolások nem akadályozhatják az atomenergia békés felhasználásában – tette hozzá.
1996. szeptember 10-én fogadta el az ENSZ Közgyűlése az atomfegyver-kísérletek teljes tilalmáról rendelkező átfogó atomcsend-szerződést, amelyet Magyarország az elsők között írt alá.
