A Gyurcsány-kormány szociális államtitkára szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján ismertette az ELTE szociálpolitikai tanszékének nemrég publikált vizsgálatát, melyből egyebek mellett az derült ki, hogy a leghátrányosabb kistérségekben élők 84 százaléka – mintegy kétmillió ember – olyan háztartásban él, ahol a befolyó jövedelem a legalsó ötödbe tartozik. Hozzátette: ezekben a családokban egyetlen aktív kereső sincs.
Rámutatott, hogy – a vizsgálat megállapításai szerint – a szegény családokban inkább a gyerekekre költenek, mint másra. Közölte, ezek az emberek semmi esélyt nem látnak arra, hogy a jövőben változzon a helyzetük.
Korózs Lajos elmondta: tíz év alatt megháromszorozódott azoknak a száma, akik magukat szegénynek mondják; a leghátrányosabb kistérségekben élők közel 33,7 százaléka teljes mértékben szegénynek tartja magát, ez az adat egy évtizede még csak 12,4 százalék volt.
Korózs Lajos szerint a szegénységnek „etnikai arca” is van; a magukat romának tartó háztartások 93,2 százaléka a hónap végére kifogy a pénzéből, míg a nem romáknál ez 55,6 százalék. Példaként említette továbbá, hogy a romák harmadánál nincs vezetékes víz, míg a nem romáknál ez csak 6,5 százalék.
Elmondta azt is, hogy a felmérés során megkérdezettek a családi ellátások közül a családi pótlékot tartják a leginkább elfogadható szociális ellátásnak. Korózs Lajos szerint ezért eljött az ideje annak, hogy a jövőben indexálják a családi pótlékot.
