Belföld

Átmentek a strandok a vizsgán

Az ÁNTSZ strand-vizsgálata a végéhez közelít. Az első eredmények a tavalyihoz hasonlóak, kiugró szabálytalanság nincs, de azért itt-ott hiányzik az úszómester vagy a patkányirtás. Körkép a fürdőhelyek minőségéről.

„Köztes jelentést adott ki az ÁNTSZ a strandok minőségéről” – mondta Tengelits András, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal sajtóreferense. Július elejéig az egységek kétharmadát keresték fel, mert sok olyan fürdőhely volt idén – főleg a júniusi, átlagosnál hűvösebb időjárás miatt –, ami csak az elmúlt hetekben nyitott ki. És mivel az ellenőrzés akkor ad hiteles képet, ha a fürdőhelyeket a legnagyobb terhelés idején ellenőrzik, így ezeket a szakemberek a következő hetekben keresik fel.

Töredezett csempék és patkányirtás

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat – ÁNTSZ közleménye szerint: „Az eddigi ellenőrzések során az esetek 57 százalékában semmiféle kifogást nem találtak a szakemberek, 13 százalékot tesz ki viszont azon fürdőhelyek száma, ahol többféle hiányosságot is feltártak.”

A közegészségügyi ellenőrzéseket több személy végzi, hiszen több szempontból is át kell vizsgálni a strandokat. „Szakembereink csak abban az esetben érkeznek előre megbeszélt időpontban, amennyiben az üzemeltető kéri a vizsgálatot egy adott probléma átbeszélésére. Az általános ellenőrzések azonban minden esetben bejelentés nélkül történnek” – mondta lapunknak Szabó Enikő helyettes országos tisztifőorvos.

A leggyakoribb probléma a burkolatok töredezettsége, az üzemeltetéshez szükséges szakképzett munkaerő biztosítása, vagy az uszodamester hiánya. Néhány helyen a parlagfű-, vagy a rágcsálóirtás elmaradására hívták fel a figyelmet, de volt olyan üzemeltető is, akit felszólítottak, tegye ki a szaunából hiányzó vészcsengőt.

Vízminőség rendben

A fürdőhelyek ellenőrzésének része a hatósági vízminták vizsgálata is. Az eddigi vizsgálatokból kiderült, hogy a medencék nagy része megfelelő minősítést kapott. Az ÁNTSZ az idei szezonban eddig nem kapott bejelentést olyan megbetegedésről, illetve fertőzésről, melynek eredete a medencés fürdőhelyekre vezethető vissza. Arra sem akadt példa, hogy közegészségügyi vagy járványügyi veszély miatt valamely medence használatát meg kellett volna tiltani.

Kérdésünkre, hogy elő szokott-e fordulni olyan súlyos probléma, ami miatt be kell zárni egy fürdőhelyet, a tisztifőorvos asszony így felelt: „Sajnos előfordul ilyen is. Amennyiben a vízben súlyos fertőzésveszély mutatható ki, vagy épp ellenkezőleg, amikor például a fertőtlenítőszer van túladagolva a medencékben. Közegészségügyi szempontból ugyanis ezek a legsúlyosabb hibák.”

A közleményben a fürdőzők felelősségére is felhívják a figyelmet: „A medencék tisztaságának megőrzéséhez a vendégek is nagyban hozzájárulhatnak azzal, ha – a szabályoknak megfelelően –fürdőzés előtt minden esetben lezuhanyoznak és használják a lábmosót. Lázas, beteg ember a strandokat ne látogassa.”

Budapest, a „Fürdőváros”

„Az 1930-as évek elején adták Budapestnek, a világ legtöbb gyógyító termálvízkútjával rendelkező fővárosának a „Fürdőváros” címet” – olvasható a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. honlapján.

A Nemzetközi Fürdőügyi Kongresszus döntését így indokolta: „Egyetlen város sem tarthat igényt erre több joggal mint Budapest, amelyet a természet pazar bőkezűséggel halmozott el kitűnő hatású gyógyvizekkel, páratlan természeti szépségekkel; amellett Budapestet magas orvosi felkészültsége, gyógyintézeteinek kitűnő felszerelése, a tudományos kutatás magas színvonala méltóvá teszi, hogy a gyógyfürdők nemzetközi ügyeit innen intézzék.”

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik