Miután egy torontói rendőr nyilvánosan elszólta magát („ha a nők nem akarják, hogy molesztálják őket, talán nem kéne kihívóan öltözni”), a világ nagyvárosaiban azonnal egy platformra tömörültek a demonstrációra kapható emancipált nők. Miután helyben megrendezték az úgynevezett Slut Walkot (eufemisztikus magyarítással: RibiSéta), a ribancnak (elnézést a szóért, a szervezők is így hivatkoznak magukra) öltözve felvonulásból kész mozgalom lett, amely a szokásos késéssel végül Budapestre is eljutott.
Így történt, hogy szerda este a Deák Ferenc téren több száz aktivista (bár csak pár tucatnyian öltöztek feltűnően) és meglepően kevés ellentüntető sorakozott fel, hogy megmutassa: a magyar nők sem kérnek a hímsovinizmusból, az erőszakoskodásból és általában abból, hogy a férfiak nem értik meg, hogy a nem az nem. Az ellentábort egyébként lényegében a mostanában gondosan borotvált, középosztálybeli családfőnyire hízott Tomcat képviselte, aki önmagát riporternek álcázva provokálta a szervezőket és vegzálta a külföldi nézelődőket. Na jó, de akkor mi lesz az egészséges férfiagresszióval? – kérdezte az egyik aktivistát, majd a turistákból próbálta kiszedni, vajon hogy is van az, hogy itt azért tüntetnek, mert szerintük joguk van „ribancnak lenni”, majd nehezményezik, ha a férfiak ezek után beszólnak nekik.
Fotó: Neményi Márton / fn.hu (galéria!)
Bár az ideológia valóban kissé zavaros, és azon is lehet vitázni, mennyi gyakorlati haszna van mindennek (illetve, hogy többet árt-e, mint használ, ami a melegfelvonulás kapcsán is felmerült), tény, hogy a ribancok, szimpatizánsaik jól érezték magukat, a nézelődőket pedig nem zavarta, legfeljebb a Váci utca vastag pénztárcájúakra szabott vendéglő-teraszairól pásztázták őket értetlen tekintetek. Ha szép vagyok, ha részeg vagyok, ha csúnya vagyok, ha a szexiparban dolgozom, ha a főnököm vagy, ha a rokonom vagy, ha a pasim vagy, ha már egyszer lefeküdtünk – a nem az nem! „Mit kiabálnak? A nem az nem? Fú, akkor ez nem a Gábor menete…” – vigyorogtak a pincérek.
