A közel 2500 fős településen vasárnap rendezett választásokra azt követően került sor, hogy az előző polgármester egészségügyi okokra hivatkozva lemondott posztjáról. Az utóbbi fél évben a roma-nem roma konfliktus frontvonalába került Gyöngyöspatán Juhász Oszkár, a Jobbik jelöltje volt az egyetlen pártszínekben induló politikus. A Jobbik országgyűlési választásokon produkált 34 százalékát nagyjából hozta is, annak ellenére, hogy azóta a párt országos támogatottsága meglehetősen hektikus.
A Political Capital szerdán közzétett elemzése szerint ugyanakkor a gyöngyöspatai választás eredménye nem jelenti a Jobbik országos előretörését. Az is látszik viszont, hogy a többször hangoztatott belső konfliktusok és az irányvonalak kijelölése feletti viták ellenére a párt képes volt zárni a sorait. Krekó Péter, a Political Capital vezető elemzője lapunknak elmondta, nem érdemes országos tendenciákra következtetni a hétvégi eredményeket követően, de az kétségtelen, hogy a párt képes volt országos üggyé emelni a település problémáit, így a választást is, melyet a közvélemény kiemelt figyelme kísért. Az igazi kérdés az elemző szerint, hogy az újonnan megválasztott jobbikos polgármester képes lesz-e tartós megoldást kínálni a feszültségekkel teli helyzetre. Amennyiben a konfliktushelyzet és a helyiek szembenállása konzerválódik, a kudarc is ugyanúgy kiterjedhet majd a nagypolitikára, ahogyan most a siker.
Bár a társadalom befogadóképessége jelenleg elég széles a Jobbik cigánypolitikájára, a szavazók túlnyomórésze azonban nyugalmat és békét akar, nem pedig a helyzet eszkalálódását. A Jobbiknak szüksége lesz egy sikermodellre, amennyiben kormányképességét és szakpolitikai kompetenciáját szeretné bizonyítani. Az újabb masírozások és összetűzések nem ebbe az irányba mutatnának az elemző szerint.
Krekó Péter hozzátette, Magyarországon 2006 óta folyamatosan tart valamiféle válságállapot, hol politikai, hol pedig inkább gazdasági téren. A radikális pártok erősödésének, ha nem is alapfeltételei az ilyen válságjelek, de mindenképpen kedvező légkört teremtenek a növekedésükhöz. Sok múlik a kormány gazdaságpolitikájának sikerén is, ám jelen helyzetben már a válság átvészelése is maga lenne a siker. A magyar társadalom viszont meglehetősen anyagias szemléletű, így a támogatás elsősorban attól függ, hogy az emberek érezni fogják-e a saját bőrükön, hogy jobban élnek. Amennyiben a kormánynak lehetősége lesz a ciklus végén legalább valamilyen szintű osztogatásba kezdeni, akkor ezzel valószínűleg kihúzhatja a szőnyeget a Jobbik alól. Nagyon sok függ azonban a nemzetközi gazdaság állapotától, az eurózóna válságának kimenetelétől is.
A roma-nem roma konfliktusból egyelőre csak a Jobbiknak sikerült jelentős politikai tőkét kovácsolnia, és erősen kérdéses, hogy az európai romastratégia mintájára kidolgozott és ősszel bemutatni tervezett nemzeti romastratégia számára milyen támogatottságot sikerül összegereblyézni. Az emberek ugyanis gyors, alapos és olcsó válaszokat várnak, míg a stratéga megvalósítása valószínűleg csak hosszabb távra kínál alapvető változásokat.
