Tarlós István az aláírás után azt mondta, óvatos optimizmusra van okuk, de sok múlik azon, hogy az Alstom megszerzi-e a típusengedélyt a 2-es metróra szánt szerelvényekre.
Hozzátette: 2010 őszén semmi jele nem volt a megegyezésnek, „20 fillérben” sem fogadott volna, hogy megállapodás születik. „Ez a ciklus legnagyobb sikere” – hangsúlyozta.
Patrick Kron, az Alstom csoport elnök-vezérigazgatója azt mondta, pozitív irányban mozdultak el, és úgy véli, nem lesz probléma a típusengedély megszerzésével.
Kronológia
A tender részvételi felhívása az Európai Unió hivatalos lapjában 2005. június 16-án, a Közbeszerzési Értesítőben június 24-én jelent meg, eredetileg nyolc érdeklődőt neveztek meg.
A BKV 2005. október 14-én döntött arról, hogy hat érvényes ajánlattétel közül az öt legjobb kaphat meghívást ajánlattételre.
2006. május 19. – A francia Alstom Transport és a Ganz-Transelektro Rt. alkotta Budapest Metropolis Konzorcium nyerte el a BKV Zrt. pályázatát az M2 és az épülő M4 metróvonal új szerelvényeinek tervezésére, gyártására és szállítására. (A második helyezett az orosz Metrovagonmas Rt. lett. A német Siemens, a dél-koreai Hanwa-Rotem és a kanadai Bombardier cégeket kizárták, mivel ajánlatuk nem felelt meg a közbeszerzési törvénynek. A vesztes orosz cég jogorvoslatért a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult,de a testület nem találta megalapozottnak a panaszt.)
A szerződés szerint a konzorcium 247 millió euróért 22 járművet szállít a 2-es metróhoz, 15-öt a 4-eshez. Az összességében 263,6 millió eurós (mintegy 65 milliárd forintos) szerződésben opcióként szerepel további 7 jármű szállítása a 4-es metróhoz, és maximum 5 évig a járművek karbantartása. A 2-es metróra szánt járműveket 2008 májusától egy éven át szállították volna le, a 4-es metró járművei 2008 novemberétől 2009 szeptemberéig érkeztek volna. A 4-es metró szerelvényeinek finanszírozásában a főváros mellett az állam is részt vesz, a beszerzéseket részben az Európai Beruházási Bank (EIB) hitelkeretéből fizetik. A vételár 25-25 százalékát előlegként, illetve a prototípus szállításakor, 40 százalékát az összes jármű beérkezésekor, a többit biztosítékként az ügylet lezárásakor fizetik. A szerződést 2006. május 31-én írták alá Budapesten.
2008. július 21. – A 4-es metróvonal építési munkáinak késésére hivatkozva átütemezte a metrószerelvények gyártását, ugyanakkor meghosszabbította azok garanciális időszakát az Alstom Transport. A cég közleménye szerint a szerelvények
2009. szeptember 11-re, az üzembe helyezési határidőre állnak készen. (A hónap elején derült ki, hogy az Alstomnak 2007. február 28-ig kellett volna az előzetes típusengedélyt beszereznie, de ezt csak fél év csúszással tette meg, a BKV emiatt 13 millió eurós kötbért követelt. Ezt az Alstom vitatta, álláspontjuk szerint a közlekedési hatóság adta ki késve az engedélyt, egyidejűleg kezdeményezte a projekt csaknem egy évvel való meghosszabbítását, amiért csaknem 15 millió eurós többletköltségigényt jelentett be.)
2008. szeptember 5. – Az Alstom lengyelországi gyárában bemutatták a Budapestre érkező első új, a 2-es metróra szánt metrószerelvényt, amelyet októbertől teszteltek Budapesten.
2009. február 9. – Budapesten bemutatták a 2-es metró vonalán közlekedő Metropolis típusú új metrókocsikat.
2010. június 3. – A Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, hogy ha az Alstom cég nem szerzi be július végéig a 2-es és a 4-es metróvonalra megrendelt új metrókocsik engedélyeit, a főváros felbontja a szerződést. Ebben az esetben új közbeszerzési pályázatot kell kiírni, ami további csúszást jelentene, s a jelenleg közlekedő, mintegy negyvenéves kocsikra kell újabb forrásokat fordítani.
2010. július 30. – Nem kapta meg a végleges típusengedélyt az Alstom a budapesti 2-es metróvonalra szánt metrókocsija. A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) elsőfokú, nem jogerős döntése szerint nem bizonyosodott be, hogy a fékrendszer megfelel a jogszabályban előírtaknak, illetve hogy az az előírt biztonsági szintet képviseli. Az alkalmazott műszaki megoldás nem zárja ki egyértelműen a jármű „akaratlan indíthatóságát”, és szükség van a vonatvezérlő szoftverek további módosítására is. (Az Alstom által 2009 áprilisában megkezdett típusvizsgálati tesztek során számos műszaki probléma került felszínre, ezek kijavítása után az Alstom benyújtotta a végleges típusengedély iránti kérelmét. Az Alstom szerint a fékrendszer Európában széles körben alkalmazott, ezért mentesítést kért a szabály alól, de ezt a hatóság nem adta meg.) A BKV a gyártónak már átutalt ötven százalék előleget, mintegy 30 milliárd forintot, miközben az Alstom – amely a végleges típusengedély nélkül, saját felelősségére gyártotta le mind a 22 szerelvényt – már csak tízszázalékos kötbérköveteléssel élhet.
2010. október 20. – Miután az NKH két nappal korábban másodfokon, jogerősen is elutasította a Metropolis szerelvények végleges típusengedélyének kiadását, a BKV felmondta az Alstommal a 2-es és 4-es metró szerelvényeire kötött szerződést. A cég álláspontja szerint a francia vállalat nem tett meg minden tőle elvárhatót a szerződés teljesítése érdekében, ezért a BKV lehívta az 50 százalékos előleg kifizetésére és a jó teljesítésre vonatkozó bankgaranciákat, valamint bejelentette kötbérigényét. (Ekkori közlés szerint a 4-es metró átadásában 3-5 év csúszás várható, az első szakasz átadása a 2016-2018 közötti időszakban lehetséges. A kialakult helyzet miatt javításokat kell végezni a 2-es metró vonalán közlekedő szovjet metrókocsikon, ennek költsége 3 milliárd forint.) A szerződés felbontása a főváros számára is hordozott kockázatokat, mert ha a 4-es metró építését nem fejezik be 2015 végéig, az EU-nak vissza kell fizetni a teljes kapott támogatást, 181 milliárd forintot.
2010. december 21. – A franciaországi, nanterre-i bíróság első fokú, nem jogerős határozata helybenhagyta az Alstom kérelmét, és megtiltotta a BKV-nak a bankgaranciák lehívását. Az Alstom álláspontja szerint a BKV jogtalanul mondta fel a szerződést, így a bankgaranciák lehívása sem lehet jogszerű.
2011. május 20. – Tarlós István budapesti főpolgármester bejelentette, hogy megkezdték 43 darab, 40 évnél idősebb metrókocsi kivonását a 2-es és 3-as vonalról, mert potenciális balesetveszélyt jelentenek.
2011. június 10. – A másodfokon eljáró versailles-i bíróság jogerősen úgy döntött, hogy a BKV lehívhatja az Alstommal kötött metrókocsi-szerződés bankgaranciáját. A másodfokú ítélet hatályon kívül helyezte a 2010. december 3-i elsőfokú határozat minden rendelkezését. A döntés kihirdetése után Tarlós István főpolgármester közölte, hogy Budapest vezetése megállapodásra törekszik a szerződés egészéről és további sorsáról.
2011. június 21. – Budapesten tárgyalt Tarlós István főpolgármester és Patrick Kron, az Alstom-csoport elnök-vezérigazgatója a Budapestre szállítandó metrószerelvényekről. Tarlós István sajtótájékoztatóján azt mondta, rendkívül közel a megoldás.
2011. július 14. – Jóváhagyta a Fővárosi Közgyűlés az Alstommal a 2-es és 4-es metróra szállítandó szerelvények gyártásáról szóló szerződés módosításáról. Az új megállapodás szerint kikerül a szerződésből az a klauzula, amely szerint vis maiornak számít, ha az Alstom nem tudja megszerezni a végleges típusengedélyt. Az Alstom kötelezettséget vállalt, hogy a hatálybalépéstől számított 300 napon belül megszerzi a 2-es vonalra szánt szerelvények típusengedélyét, s az első szerelvényeket 330 napon belül leszállítja. A 4-es metró szerelvényeire 548 napon belül kell megszereznie a típusengedélyt, és 750 napon belül kell az első szerelvényt szállítania. A felek felfüggesztenek minden bírósági és egyéb jogi eljárást a másikkal szemben.
