A Nézőpont Intézet a Heti Válasz megbízásából készítette el kutatását, és megállapításait szerdán az MTI-vel is megosztotta.
Eszerint az érvényesen válaszolók ötöde teljes mértékben, 40 százalékuk pedig inkább elégedett Schmitt Pállal, míg 20-20 százalék teljesen, illetve inkább elégedetlen vele. A Fidesz-szimpatizánsok 85 százaléka elégedett az államfői teljesítménnyel, míg a szocialista szavazók háromnegyede kedvezőtlenül ítéli azt meg.
“A fenti adatok azt mutatják, hogy a jobboldalon – néhány feltételezéssel szemben – Schmitt Pál alapvető elismerésnek örvend, és a válaszadók támogatják szerepfelfogását” – fogalmaz a Nézőpont összegzésében.
Az intézet érvelése szerint Schmitt Pálnak nehéz dolga van, mert “nyolc év kormánykritikus államfői gyakorlata után egy újszerű szerepfelfogást kell kialakítania”.
A Nézőpont úgy véli, Schmitt az elmúlt évben stratégiai hibát “a kormány munkáját kívülről támogató elnökként” nem követett el, inkább egy-két “bakija” vált emlékezetessé.
Az intézet többi közt azt is megállapította, hogy a kormánypártok egy most vasárnapi választáson ismét kétharmados parlamenti többséget szereznének, érdekességként kiemelve, hogy a Fidesz támogatói között is van 10 százaléknyi új szimpatizáns, míg az LMP mostani támogatóinak harmada – bevallásuk szerint – tavaly még máshová ikszelt.
Az intézet vizsgálta Gyurcsány Ferenc megítélését is. Eszerint a megkérdezettek 63 százalék úgy látja, a volt miniszterelnök inkább árt a szocialista pártnak, az érvényesen válaszoló MSZP-szimpatizánsok 51 százaléka szerint viszont használ neki. Arra, hogy történt-e olyan bűncselekmény az elmúlt években, amely miatt bíróság elé kellene állítani Gyurcsányt, a megkérdezettek harmada felelt igennel, harmada nemmel és ugyanennyien nem tudtak válaszolni.
A Fidesz-szavazók 52 százaléka szívesen látná a szocialista politikust a bíróság előtt, 19 százalékuk viszont nem tartja ezt indokoltnak, ahogyan a Jobbik-szimpatizánsok negyede sem. A Nézőpont ebből arra következtetett, hogy “alighanem ők 2006-ban még az exminiszterelnökre szavaztak”.
A Nézőpont Intézet a kínai miniszterelnök látogatása után a hazai kisebbségekkel szembeni előítéletekről is érdeklődött, arra hivatkozva, hogy az együttműködés nemcsak diplomáciai szinten, hanem a mindennapokban is jelentkezhet majd. Az adatok szerint a válaszadók 72 százaléka el tudna fogadni kínai embert a szomszédjaként; a legtöbben az arabok (35 százalék) és a cigányok (46 százalék) esetében utasítják ezt el.
