A büntetőeljárási törvény módosításával az Országgyűlés hétfőn úgy döntött: kiemelt jelentőségű ügynek számítanak a jövőben a többi között a közélet tisztasága elleni, valamint az el nem évülő bűncselekmények, az emberölés és az emberrablás súlyosabban minősülő esetei, illetve a bűnszervezetben részvétel.
A kiemelt ügyekre speciális eljárási rend érvényes: a gyanúsítottak őrizete 120 óráig tarthat, a terhelt és a védő találkozását az ügyész az első 48 órában megtilthatja. Ugyanakkor a fideszes Lázár János zárószavazás előtti módosító indítványának elfogadásával a Ház úgy határozott: az ügyvéd védence kihallgatásán ez idő alatt akkor is jelen lehet, ha találkozásukat az ügyész megtiltotta.
A parlament a kormánypártok támogatásával, 255 igen szavazattal, 97 nem ellenében fogadta el a módosítást, amelyet az alkotmányügyi bizottság az eljárások gyorsításának szándékára hivatkozva kezdeményezett. Az ellenzéki pártok nemmel voksoltak.
A jogszabály kimondja még, hogy kiemelt ügyekben poligráf alkalmazásával is vizsgálható a tanúk vallomása, ha beleegyeznek.
Újdonság, hogy a kiemelt ügyekben eljáró bírákat a határidők betartása érdekében az egyéb munkavégzés alól felmenthetik, vagy mentesíthetik. Ugyanakkor ha a kiemelt ügyet tárgyaló bíró a törvényben meghatározott határidőt elmulasztja, szankcióval sújtják majd.
A tárgyalás határnapját három hónapon belülre úgy kell kitűzni, hogy a bíróság az ügyet lehetőleg elnapolás nélkül, ésszerű határidőn belül be tudja fejezni. Szintén az eljárások gyorsítását szolgálja, hogy a szakértőt a jövőben rendbírsággal sújtják, ha a szakvélemény előterjesztésére rendelkezésére álló határidőt túllépi.
Kiemelt ügyekben a bíróság az óvadék összegét a terhelt vagyoni helyzetére figyelemmel állapítja meg, összege azonban nem lehetne kevesebb hárommillió forintnál.
A büntetőeljárási törvény módosítását célzó javaslatot az elmúlt hetekben több bírálat érte. Az ellenzéki pártok és jogvédő szervezetek mellett a Legfelsőbb Bíróság büntetőkollégiuma szerint is alkotmányellenes az előterjesztés több pontja, az őrizet időtartamának meghosszabbítása mellett például az, hogy újdonságként a kiemelt ügyekben a legfőbb ügyész döntheti el, mely bíróság az illetékes. Az LB bírái azt is kifogásolták, hogy a törvényjavaslat szűkíti a nyomozás során hozott egyes határozattípusok elleni panaszjogot.
A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell, ha még nem történt vádemelés.
