A javaslat része egy több lábon álló, a lakosság
egészséges életmódra való ösztönzését szolgáló elképzeléscsomagnak – mondta Font Sándor. Jelezte, készül egy olyan jogszabálytervezet is, amely deklarálja majd a
magyar élelmiszerek fogalmát. Kiemelte még: a javaslat célja, hogy a
nemkívánatos termékeket gyártókat az egészségesebb termékek
előállítására ösztönözzék.
Szöllősi László, a Nemzetgazdasági
Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára leszögezte: a kormány
támogatja a népegészségügyi termékadóról szóló javaslatot, amely
benyújtását négy minisztériummal való konzultáció előzött meg.
Az új adónemet szeptember 1-jétől öt termékcsoportra vetnék ki.
A benyújtott törvényjavaslat egyébként tételesen felsorolja, mekkora drágulást hoz az egyes „egészségre káros élelmiszerek” esetében az új adó.
A cukrozott és 25 százaléknál kevesebb gyümölcsöt tartalmazó üdítőitalok adója literenként 5 forint.
A cukrot és koffeint is tartalmazó energiaitalok literenkénti adója viszont 250 forint lesz.
A szilárd termékek közül az előrecsomagolt sütemények adója kilónként 100, a sós snackeké 200, az ételízesítőké 500 forint, szintén kilogrammonként.
A népegészségügyi termékadó célja a hivatalos indoklás szerint, hogy „az egészségügyre fordítható források bővüljenek”, de a javaslat nem tér ki arra, hogy ezt az orvosok bérére fordítaná-e a kormányzat, ahogyan arra korábban ígéretek voltak.
A Fidesz visszakozott?
Néhány nap alatt csökkent a hamburgeradó mértéke. Nagy Anna kormányszóvivő múlt kedden még arról beszélt, hogy az üdítők után literenként 10, az energiaitalok után 300 forintot szednének be. A chipsek esetében is meggondolta magát a kormány: 400 forint helyett kilónként 200 forintot kell fizetni. A kormány szándéka szerint a bevételekből a népegészségügyi programot pénzelnék. Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzése szerint több terméknél előfordulhat, hogy a jelentős drágulás a gyártókat és a fogyasztókat egyaránt arra ösztönzi, hogy kiváltsák a termékdíj-köteles élelmiszereket. A termékdíj-bevétel – nevével ellentétben sokkal inkább jelent majd az egészségügynek juttatott többletforrást – például a bérek emelése érdekében –, mint valódi eredményt a lakosság egészségi állapotának javításában.
A cél nemes, csak…
Mint korábban megírtuk, a céllal könnyű egyetérteni: a cukorbetegség és az elhízás egyre súlyosabb társadalmi gond, egy átlagos magyar többször annyi sót, illetve cukrot visz be a szervezetébe, mint amennyi javasolt. Antal Emese, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke szerint a túlzott sófogyasztás súlyos probléma, ebből átlagosan három és félszer annyi kerül naponta a szervezetünkbe, mint amennyi az egészséges táplálkozáshoz indokolt. „A mértéktelen sófogyasztás szív- és érrendszeri problémákhoz vezethet, magas vérnyomást okozhat, csontritkuláshoz vagy akár agyvérzéshez, gyomorrákhoz is vezethet” – magyarázta a szakember az fn.hu-nak.
Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért intézet vezetője, Böcskei Balázs a Klubrádió reggeli műsorában azt mondta, akik a magas sótartalmú élelmiszereket vásárolják, azok sokkal rugalmatlanabb pénztárcájúak és magasabb áron is kénytelenek lesznek majd megvásárolni ugyanazokat a termékeket. Ezért a hamburgeradó a szegények adója lesz. A termékdíjhoz további alkalmazkodási lehetőséget jelenthet a nem legális termékek forgalmának emelkedése, emellett az árdifferenciával arányosan erősödhet a magánimport, különösen az országhatár közelében élőknél. Ezek alapján jelentősebben is csökkenhet a termékdíj bevezetéséből származó adó-bevétel, az áfát is beleértve.
Az IDEA igazgatója úgy véli, a termékdíj-bevétel sokkal inkább jelent majd az egészségügynek juttatott többletforrást – például a bérek emelése érdekében –, mint a népegészségügyi helyzet (például prevenció általi) javításának eszközét.
