Belföld

MSZP: több alapelvet sért az új egyházi törvénytervezet

A szocialisták szerint sérti az egyház és az állam szétválasztásának alapelvét az új törvényjavaslat.

Az MSZP szerint több alapelvet, így az állam és az egyház szétválasztásának alapelvét, vagy az állam előtti egyenlőség elvét is sérti a közelmúltban benyújtott egyházi törvény tervezete – hangzott el vasárnapi sajtótájékoztatón.

Nyakó István és Lendvai Ildikó, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság szocialista tagjai arról beszéltek, hogy a jogalkalmazók az elmúlt időszakban többször tettek észrevételt az egyházi törvénnyel kapcsolatban, és üdvözlendő, hogy a jelenlegi törvény hibáin javítani akarnak.

Nyakó István a javaslat pozitívumaként említette, hogy egy bíróság hatáskörébe rendeli az egyházak bejegyzését, és ezer főhöz kötnék az alapításhoz szükséges létszámot. A tervezet ugyanakkor aggályos abból a szempontból, hogy sérti az állam és az egyház szétválasztásának alapelvét, mert a törvény definiálja, hogy mi a vallás. Sérülhet az állam előtti egyenlőség elve is: 1895 óta törvény mondja ki, hogy az államnak egyenlő távolságot kell tartania minden egyháztól, de a javaslat ennek gyökeresen ellentmond, mert kategorizálja az egyházakat – tette hozzá az ellenzéki politikus.

Képviselőtársa, Lendvai Ildikó az MSZP módosító javaslatait bemutatva azt mondta, “helyre kell állítani a határokat az egyház és az állam között”. Indítványaik abból a meggyőződésből indulnak ki, hogy az egyház és az állam szétválasztása a lelkiismereti szabadság és a vallásszabadság alapfeltétele – mondta a politikus.

“Felmerülhet az is, hogy az iskolaigazgató tanárokat rúghat ki, ha nem az egyházi iskolája vallását gyakorolja” – fogalmazott Lendvai Ildikó. Az MSZP ezért úgy módosítaná a javaslatot, hogy ne lehessen emiatt tanárokat elküldeni – fűzte hozzá.

Négy KDNP-s képviselő – Lukács Tamás, Vejkey Imre, Varga László és Harrach Péter – június 10-én terjesztette a Ház elé a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló javaslatot. A dokumentum melléklete 13 felekezetet említ, amelyet az 1895-ös törvény alapján bevett, illetve elismert felekezetnek minősít. A történelmi egyház kifejezés nem szerepel benne.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik