A Magyar Rezidens Szövetség friss felmérése szerint az orvosi egyetemen 2011-ben végző fiatalok egyharmada bizonytalan abban, belép-e a szakorvosképzésbe Magyarországon. A szövetség elnöke, Papp Magor szerint a kormánynak azonnal lépnie kell, ha itthon akarja tartani a fiatalokat, sokan ugyanis az év végét sem várják meg, és külföldre mennek. “Felmondólevelét” már Papp Magor is letétbe helyezte.
A Magyar Rezidens Szövetség elnöke elmondta, hogy június elején mintegy négyszáz orvosi egyetemen államvizsgázóval töltettek ki kérdőívet. A felmérés gyorsértékelése szerint a bizonytalanok aránya, akik a mostani viszonyrendszerben még nem hoztak döntést, 30 százalék. “Gyakorlatilag a végzettek egyharmada tanácstalan abban, hogy mit csináljon” – mondta Papp Magor. Hozzátette: az államvizsgázók elvileg november elsejéig kezdik el a szakorvosképzést. “Ha a következő két-három hónapban nem történik érdemi változás, ezt a lépést sokan nem fogják megtenni” – vélekedett.
Az elmúlt évhez hasonlóan az idén is 74 százaléknyian terveznek előbb-utóbb külföldi munkavállalást. Az államvizsgázók alig 59 százaléka mondta azt, hogy legalább a jelentkezési lapot kitölti a magyarországi szakorvosképzéshez, a végzősök negyede pedig már bizonyos, hogy nem lép be. Ezt a döntésüket legtöbben a fizetésekkel, valamint a munkakörülményekkel indokolták.
Az egyetemi nagy központokban vélhetően nem fognak elfogyni az orvosok, de már a megyei nagy kórházakban is súlyos krízis várható – mondta Papp Magor, hozzáfűzve, hogy Veszprém megye az elmúlt öt évben aktív orvosainak 34 százalékát “elveszítette”.
Papp Magor utalt a szövetség május végi bejelentésére, amely szerint a rezidensek az év végéig tömegesen helyezik “letétbe” felmondásukat, és amennyiben nem tudnak megegyezni a kormányzattal, a felmondólevelek január elsejével aktiválódnak. Elvárásuk, hogy az orvosok átlagos alapbére érje el a nemzetgazdasági átlagfizetés háromszorosát. Akciójukat a szakmai szervezetek egyöntetűen támogatják – mondta Papp Magor, megjegyezve, hogy már a 40 év feletti kollégák körében is egyre komolyabb a csatlakozási szándék.
Szerinte, ha a kormányzati intézkedésekből nem derül ki, hogy komolyan veszik őket, akkor tovább gyorsulhat az elvándorlás. A rezidens szövetség elnöke hangsúlyozta, már annak is kisebbfajta megtartó ereje lenne, ha bizonyossá válna, hogy a népegészségügyi termékdíjat valóban az egészségügyi dolgozók bérének rendezésére fordítják majd.
Papp Magor arra is kitért: összességében ötszáz milliárdba kerülne, hogy az orvosok és szakdolgozók méltó bért (mintegy nettó 350 ezer, illetve 170 ezer forintot) kaphassanak. A GDP 2 százalékából pedig az összes egészségügyi dolgozót meg lehetne fizetni úgy, hogy hosszú távon is működőképes maradjon a rendszer – szögezte le.
