A napokban a CNBC-ben és a Wall Street Journal hasábjain is arról nyilatkozott Becsey Zsolt külgazdaságéert felelős államtitkár, hogy a „magyar kormány nem megszorításokkal, hanem kiadás –és adósságcsökkentéssel kívánja beindítani a gazdaságot, csökkenteni a munkanélküliséget.”
Az fn.hu által megkérdezett szakértők többsége úgy látja, hogy az eladósodottság mértékének látványos csökkentése, és az államadósság mérsékléséhez vezető fájdalmas intézkedések együttesen sem feltétlenül eredményezik a gazdasági versenyképesség javítását, ezért is szorul magyarázatra a külön utas gazdaságpolitika a nemzetközi pénzpiacokon, és a gazdasági világsajtóban.
A Világgazdasági Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, Artner Annamária szerint az eladósodottság valóban tévút, de szó sincs arról, hogy a nemzeti össztermék 81 százalékát kitevő államadósság négy százalékpontos mérséklése csökkentené a magyar gazdaság kitettségét.
Hidegen fújnak a szelek
A külföldiek számára fontos befektetési feltételek ugyanis ettől még nem lesznek kedvezőbbek, és a magyar gazdaságban sem lesz több erő addig, amíg a termelő alapok gyakorlatilag a nullán vannak – fűzi hozzá.
A szakember szerint Dublin esete kitűnő példa lehetne, ugyanis az íreknek sikerült nagyon látványosan visszaszorítani az államadósság mértékét, az ország mégis a csőd szélére sodródott. „Írország válsága alapvetően annak köszönhető, hogy egyáltalán nem csökkent a gazdaság kitettsége, és az államadósság csökkentése ellenére is ki volt szolgáltatva a világgazdaság erőinek” – véli a kutató.
A mostani, négy százalékpontos csökkentésről nehéz megítélni, hogy valóban világrekordnak számít-e, de mindenképpen szignifikáns, és világviszonylatban is az élbolyba tartozó teljesítmény – állítja a PricewaterhouseCoopers Üzleti Tanácsadás részlegének igazgatója. Bunna Gyula úgy véli, ez csak egy hosszú távú terv legelső lépése, ami ugyan nem oldja meg, de mérsékelheti az ország eladósodottságát.
bemutatjuk a legsikeresebb adósságcsökkentőt
„Ceausescu a szándékát megerősíttette az emberekkel: népszavazást rendezett arról, hogy az alkotmány egészüljön ki egy újabb passzussal, amely szerint Románia többé nem vehet fel külföldi hitelt. A voksolás során – kevéssé meglepő módon – a nép egyhangúlag támogatta a diktátor akaratát. Ettől kezdve a hivatalos magyarázat szerint az államadósság visszafizetése érdekében az emberek vállaltak némi rövid távú nélkülözést a kommunizmus beköszöntéig.”
A teljes cikk itt olvasható>>
Az államadósság csökkentése virtuális forint
Egy az fn.hu-nak név nélkül nyilatkozó gazdasági szakértő szerint Írország példája azért lehet intő a magyar kormány számára, mert Dublin is csak a hosszú távú gazdaságpolitikai célokra figyelt, amikor belekezdett az államadósság látványos csökkentésébe. A távlati célok erőltetése közben pedig egyszerűen kifogytak a pénzből, kiürült a kassza, nem volt cash-flow a rendszerben.
„Üres zsebbel nagy hiba a jövőt fürkészni azt remélve, hogy kisebb államadóssággal majd szebben festünk a pénzpiacokon, és a hitelezők előtt. A kisebb államadósság ugyanis virtuális pénz, amelyet nehéz valódi forintokra váltani” – vélekedik a szakértő, aki szerint az államadósság további jelentős csökkentésére a magyar kormánynak csak óriási társadalmi áldozatok árán lesz lehetősége.
