A június 20-i dátumot azért választotta az ENSZ Közgyűlése, mert az egybeesik az afrikai menekültek napjával. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága minden évben kiválaszt egy témát, és az eseményeket e téma köré szervezik az egész világon. 2011-ben ez szlogen az “Egy reményt vesztett menekült is túl sok”.
A tavalyi évben mintegy kétezer menekült érkezett Magyarországra, ami az Európai Unióban benyújtott kérelmek kevesebb, mint két százaléka. Magyarországra a legtöbb menedékkérő a volt Jugoszlávia, Afganisztán és Grúzia területéről érkezik.
Az Európai Unió statisztikai hivatala szerint egyébként csökkent a kontinens országaiban menekültstátuszt kapók száma. A 2009-es 264 ezerrel szemben tavaly „csak” 257 815-en érkeztek menekültként.
A legtöbben Franciaország és Németország területén kaptak menedéket, mindkét országban körülbelül 50 ezren. Olaszország, amelynek hatóságai az észak-afrikai menekültek nagy száma miatt segítséget is kértek az uniótól, mintegy 10 ezer menekültet fogadott be.
A lakosságszámhoz viszonyítva Ciprus és Svédország vezetik a listát, egymillió lakosonként ők 3580 és 3410 menekültet fogadtak be tavaly.
A statisztikák szerint a legtöbben Afganisztánból (20 580), Oroszországból (18 500), Szerbiából (17 700) és Irakból (15 800) érkeztek.
Menekülttábor Nagyatádon, 1992-ben. Fotó: Mónos Gábor / MTI
Úgy tűnik, hogy világszerte nő a környezeti okokból menekülők száma, 2010-ben ugyanis már 42 millióan kényszerültek elmenekülni otthonukból természeti katasztrófák miatt. Ez a szám több mint kétszer akkora, mint az előző évben.
Miközben az Európai Unióban évről-évre csökken a menekültkérők száma, az öreg kontinens számára most az észak-afrikai államokból érkező migránsok jelentik a legkomolyabb kihívást.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) magyarországi részlegvezetője szerint Magyarország is kiveszi a részét a líbiai menekültáradat megoldásában.
Ambrus Ágnes közölte: a magyar kormány az észak-afrikai helyzettel összefüggésben a belügyminisztert bízta meg egy szolidaritási program kidolgozásával, amelynek keretében más uniós tagállamba érkező menekülteket fogadnának be Magyarországon.
Az EU 2012-ig szeretné létrehozni az egységes menekültügyi rendszert, ez normarendszer lenne, amely a menekültekkel kapcsolatos kérdések nagy részét lefedné. Ambrus Ágnes szerint az uniós elnökség alatt Magyarország hozzájárult ennek a rendszernek a kidolgozásához, és a következő, lengyel elnökséggel is együttműködhet az ügyben.
Magyarországnak egyébként komoly menekültügyi tapasztalata van. 1993-1994-ben a volt Jugoszlávia területéről érkezett emberek 32-33 táborban éltek az ország területén.
