Ezt a kormánypárti frakció ülése után közölte Lázár János, megerősítve ezzel a múlt heti sajtóinformációkat. A jelöltekre, akiket a képviselőcsoport támogatott, Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök tett javaslatot. A frakcióvezető beszámolt arról is, hogy a KDNP Dienes-Oehm Egon korábbi nagykövetet, nemzetközi magánjogászt jelöli a testület tagjává. Így a négy Fidesz-jelölt mellett ő lehet az ötödik új alkotmánybíró, akikről várhatóan két héten belül dönt a parlament.
Az Alkotmánybíróság (Ab)elnökére Orbán Viktor nem tett javaslatot, Lázár János ugyanakkor úgy fogalmazott: ha a pártelnök-miniszterelnök Paczolay Péternek, a testület jelenlegi vezetőjének újbóli megválasztását kezdeményezi, ő támogatni fogja.
A frakcióvezető azt mondta, 2012. január 1-jétől – az új alaptörvény hatálybalépésével – az Ab feladatköre, munkája teljes egészében átalakul, ezért a jelöltek kiválasztásánál fontos szempont volt a gyakorlati tapasztalat. Szívós Máriával kapcsolatban elmondta, mindenképpen szerettek volna egy gyakorló bírót jelölni. Szalay Péterről szólva azt hangsúlyozta, hogy régóta foglalkozik alkotmányjogi kérdésekkel, és kiváló ügyvédi gyakorlata van. Pokol Béla jelöltségét jogelméleti munkássága alapozza meg, Balsai István mellett pedig korábbi ügyvédi gyakorlata mellett az az érv szólt, hogy az elmúlt húsz évben végig alkotmányossági és igazságszolgáltatási kérdésekkel foglalkozott az Országgyűlésben, volt igazságügy-miniszter is – mondta Lázár János.
Balsai István egyéni képviselőjelöltként szerzett parlament mandátumot egy budai kerületben, így ha az Országgyűlés bírává választja, le kell mondania képviselői posztjáról, és az érintett körzetben időközi választást kell kiírni. Balsai István a jelöltsége miatt egyébként ma lemond az alkotmánybírókat jelölő bizottság elnöki posztjáról is, utódja frakciótársa, Varga István lehet. Dienes-Oehm Egon KDNP-jelöltről szólva Lázár János emlékeztetett: Magyarország európai integrációs folyamatának egyik fő kivitelezője volt az 1990-es években. (Dienes-Oehm Egon az első Orbán-kormány alatt a Külügyminisztérium integrációs államtitkárságának helyettes vezetője, majd főcsoportfőnöke volt.)
Az Országgyűlés múlt hétfői döntése értelmében szeptember 1-jétől a jelenlegi 11 helyett 15 tagja lesz az Ab-nek. A parlament így várhatóan öt új alkotmánybírót választ majd, mivel egy poszt jelenleg is betöltetlen. A Ház az Ab új tagjait legkésőbb július 31-ig megválasztja, valamint e határidőig az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával a testület tagjai közül elnököt választ.
Az Ab tagjait és elnökét parlamenti eseti bizottság jelöli, szavazni arról tud a parlament, aki a tizenöt tagú testületben – amelyben nyolc képviselő fideszes, kettő KDNP-s, kettő MSZP-s, kettő jobbikos, egy pedig LMP-s – legalább nyolc igen szavazatot kap.
Az Országgyűlés minapi döntése értelmében szeptember 1-jétől a jelenlegi 11 helyett 15 tagja lesz az Alkotmánybíróságnak. A parlament így várhatóan öt új alkotmánybírót választ majd, egy poszt ugyanis jelenleg is betöltetlen. A Ház az Ab új tagjait július 31-ig, azaz még a tavaszi ülésszakon megválasztja, valamint e határidőig az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával a testület tagjai közül elnököt választ.
Az Ab tagjaira és elnökére hivatalosan parlamenti eseti bizottság tesz jelölést. Jelöltté az válik, aki a tizenöt tagú testületben – amelyben nyolc képviselő fideszes, kettő KDNP-s, kettő MSZP-s, kettő jobbikos, egy pedig LMP-s – legalább nyolc igen szavazatot kap.
