A 2010 végén hatályon kívül helyezett lobbitörvény azért nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert az állami szervezetek nem szereztek érvényt a vesztegetések visszaszorításáért megalkotott rendelkezéseknek – írja a Magyar Nemzet.
A lap emlékeztet: a lobbitörvény 2006. szeptember 1-jén lépett életbe, s meghatározta, miképp lehet jogszerűen befolyásolni az állami, önkormányzati vezetőket. A törvény az érdekérvényesítés feladatával a hivatásos lobbistákat bízta meg, előírva azt is, hogy a kijárókról vezessenek hatósági nyilvántartást.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata (KIMISZ) által a lap kérésére készült kimutatás szerint a 307 lobbista négy év alatt mindössze 316 állami vagy önkormányzati intézkedést próbált meg jogszabályszerűen befolyásolni. A kijárók legkedveltebb célpontja az egészségügyi tárca volt, amit – a bejelentések szerint – 61 alkalommal látogattak meg, az Országgyűlés Hivatalát pedig 4 év alatt 54 lobbista kereste fel. Az ország 3200 önkormányzatánál mindössze 30 döntés kapcsán keresték meg az illetékeseket.
A KIMISZ szerint nyilvánvaló, hogy lényegesen több esetben befolyásolták a közhatalmi döntéseket, mint amennyit a hivatalos nyilvántartásba feljegyeztek. Úgy vélik, ennek oka, hogy a lobbitörvényt épp azok nem ismerték – illetve nem tartották be -, akiknek alkalmazni kellett volna: az állami, minisztériumi, önkormányzati vezetők. Több állami szervezet például egyáltalán nem készített hivatalos beszámolót az ott megfordult lobbistákról, noha ezt a jogszabály előírta.
