A közgazdász szerint a pénzintézetnek kell megítélnie, hitelképes-e az ügyfele, akinek csak annyi a dolga, hogy a valóságnak megfelelő adatokat adjon meg. A bank munkatársainak ezen információk alapján el kell dönteniük, kinek mennyi pénzt adnak kölcsön. Vagyis a banknak kell eldöntenie, ki mekkora hitelt tud törleszteni.
Róna Péter – aki évtizedekig vezetett neves pénzintézeteket az Egyesült Államokban – azt mondja, a devizahitelek egyszerűen rossz termékek voltak, „amiket nem is lett volna szabad az emberek nyakába sózni”. A bankok nem terhelhetik a szakmai ismeretekkel nem rendelkező felhasználókra a hiányos kockázatelemzésük következményeit – mondja a közgazdász.
Mivel a devizahiteleknél nem lehet tudni, miként változnak a törlesztőrészletek, szinte lehetetlen megállapítani azt, hogy az ügyfél képes lesz-e visszafizetni azt vagy sem – mondta a lapnak Róna Péter. A forintkölcsönöknél szó sem volt ilyen rizikóról, ám azok magas ára miatt a pénzintézetek inkább svájci frankban hiteleztek. A bank felelősséggel tartozik termékeiért, és az egyértelműen hibásnak minősül, ha később kiderül, hogy rosszul állapította meg a hitelfelvevő törlesztőképességét – közölte Róna Péter, aki éppen ezért jogosnak tartja a Magyar Szociális Fórum kezdeményezését.
A civilek pertársaságot hoznak létre a hitelezőkkel szemben, és a devizaalapú szerződésekre, mint hibás banki termékekre hivatkozva, megpróbálják elérni, hogy az adósok kártérítésben részesüljenek. Róna Péter nemzetközi példák alapján közölte: többször is előfordult már, hogy a bíróság arra kényszerítette a bankokat, térítsék meg az ügyfeleiknek okozott károkat.
