Az MNB korábban úgy kalkulált, hogy a 3000 milliárd forintnyi nyugdíjpénztári megtakarításból 2650 milliárd kerülhet át az államhoz. A kilépők reálhozama és tagdíj-kiegészítése (amit a törvény szerint a volt tagok készpénzben is felvehetnek) pedig 220 milliárd forintra rúghat. Valójában azonban csak tegnap vált véglegessé, milyen árakon kell a kasszáknak átadni volt tagjaik pénzét az államnak – írja a több napilap. Elméletben tehát ma mindent tudhatnánk, ez azonban még sincs így.
A május 31-i értékek a jogszabály szerint csak június 6-án alkalmazhatóak − mondta a Napi Gazdaságnak Lehoczky László, az MKB pénztárak vezetője. A lapnak Varjú Péter, az Erste üzletkötője azt mondta, hogy viszonylag kiegyenlített volt az eladói és a vételi oldal tegnap a záró szakaszban a magyar tőzsdén, így nem jelenthető ki, hogy a záróárak beállítására történtek volna kísérletek a nyugdíjpénztári elszámolás miatt.
A tegnapi egyébként nemcsak az államhoz átkerülő magán-nyugdíjpénztári vagyon elszámolási napja, a keddi árfolyamok határozzák meg a volt tagok esetében a reálhozamot is. Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke a Népszabadságnak azt mondta: az, hogy egyetlen napot jelölt ki a kormány fordulónapként, még mindig jobb, mint az a korábbi elképzelés, amely több hónap utolsó napjára időzítette volna a reálhozamok elszámolását, amely a lap szerint nem lesz kínos – a BUX január óta 21327 pontról 23376-ig emelkedett – bár jobban is járhattak volna a pénztártagok, ha április végét jelöli ki a kormány az elszámolásra: akkor ugyanis jóval magasabban jártak az árfolyamok.
A Népszabadság szerint tegnap az is eldőlt, hogy az Alkotmánybíróság nem hoz határozatot a nyugdíjpénzek államosítása miatti beadványokról, mielőtt a vagyon átkerül az államhoz. Mivel az átadás-átvétel a következő napokban megtörténik, most már kijelenthető, hogy a vegyes nyugdíjrendszer visszaállítására semmi esély sem maradt.
