A volt kormányfő a 2002-2010 közötti államadósság-növekedés okait vizsgáló parlamenti albizottság ülésén azt mondta: a politikai szembenézés bátorságának hiánya miatt a kormányok hibái egymásra rakódtak, ezek együtt sodorták Magyarországot az összeomlás küszöbére 2008-ban. Az általa vezetett kormánynak 2009 tavaszán azonnal helyre kellett állítania az egyensúlyt, és a külföldi befektetők bizalmának visszaszerzése miatt hosszú távú lépéseket kellett hoznia. Bajnai Gordon úgy fogalmazott: azonnal kellett pénzt kérni az ország polgáraitól, és a strukturális reformok bevezetésével azt is kérni kellett tőlük, hogy alapvetően változtassák meg azt, ahogy élnek.
A Bajnai-kormány megállította az államadósság növekedésének ütemét, az országot növekedési pályára állította – tette hozzá.
Az általa vezetett kabinet szerint megcélozható volt a 4 százalékos GDP-növekedés a kormányváltáskor, de az átadás-átvételkor jelezte, ehhez jelentős strukturális lépések kellenek. Szerinte az adósság szempontjából hosszú távon levonható tanulság, hogy annak elszaladása tünet, éveken keresztüli halmozódása a kiadások és bevételek tartósan megbomlott egyensúlyát jelzi. Úgy vélekedett: az adósság kezeléséhez ezt be kell látniuk a politikusoknak. E mellett – fűzte hozzá – szükség van független intézményekre, olyanokra, mint a nemzeti bank vagy a Költségvetési Tanács, és azok erősítésére.
Fontos feltétele a hiány elszaladása megakadályozásának, hogy a költségvetés kellően átlátható legyen, legyenek hosszú távú tervek, és fogalmazzanak meg adósságkorlátozó jogszabályokat – közölte a volt miniszterelnök.
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Az általa vezetett válságkezelő kormány reálisan tervezte meg a 2010-es költségvetést, az abban szereplő 3,8 százalékos hiánnyal – tette hozzá. A volt miniszterelnök kérdésre válaszolva kiemelte: egymásnak ellentmondó kommunikáció folyik a tavalyi hiányszám mértékéről; a 7 százalékkal való „riogatás” komoly károkat okozott. Mint mondta: az általa vezetett kabinet a tavalyi hiányt reálisan tervezte meg, jelezte, a kockázatok 0,6 százalék, 130-140 milliárd forint körüliek, ennek tartására több mint 200 milliárd forintos tartalékot képeztek, az akkori Pénzügyminisztérium pedig a kockázatok kezelésére is tett javaslatot a kormányváltáskor. Bajnai Gordon úgy vélekedett: a költségvetési hiány kezelése folyamatos menedzselést igényel. A tavalyi hiány alakulását, kockázatait az új kormány által hozott intézkedések jelentősen befolyásolták.
