Az összkormányzati munka eredményességét mérő elemzés szerint a kormányprogramban szereplő öt „nemzeti ügy” közül legsikeresebb a „demokratikus normák” fejezet, célkitűzései 69 százalékban teljesültek. Ettől elmaradva, 61 százalékkal a „rend” ígéretének teljesülése áll. A legtöbb teendő a „gazdaság” (36 százalék), az „egészségügy” (39 százalék) és a „szociális biztonság” (42 százalék) területén maradt. A kormányzati munkát a jövőben rendszeresen monitorozni kívánó elemző intézet az eredményesség kiszámításakor összesen 92 célkitűzést értékelt.
A Nézőpont Intézet a kormányprogram gazdaságra vonatkozó részének elemzésekor fontos változásként értékelte az Új Széchenyi Tervet, a Széchenyi Kártya bővítését, a támogatott nagyberuházásokat. A vállalkozások támogatása és bürokratikus terheinek csökkentése esetében a kormány csak egyes területeken ért el eredményt – például a közbeszerezési eljárásokra vonatkozó szabályok módosításával, a kis adók eltörlésével -, az átfogó, 500 milliárd forintos bürokráciacsökkentő csomag még körvonalazódik. Az elemzésben az is olvasható, hogy a „gazdaság” fejezettel kapcsolatban a legtöbb teendő az építőipar „beindítása” és a vállalati körbetartozás megszüntetésével kapcsolatban maradt.
A kormányprogram rendről szóló fejezete nem csupán a közbiztonság növelését tűzi célul, hanem az élet minden területén a „rend” helyreállítását. Az elemzők úgy vélik: az elmúlt egy év talán legnagyobb eredménye e téren, hogy megerősödött az állam legitim erőszak-monopóliuma, azaz tágult a rendőrség jogszabályi mozgástere. A vállalásnak megfelelően az „egyenruhás bűnözés” elleni fellépést lehetővé tevő jogszabály már hatályban van, illetve a polgárőrség működését szigorító törvénymódosítást májusban fogadta el a parlament. Szintén jelentős eredményeket könyvelhet el a kormány a rendőrség létszámának növelésében – tartalmazza az elemzés. A személyi és anyagi feltételek javításának célkitűzése ugyanakkor csak részben valósult meg, az állomány létszámának növelését nem kísérte a rendőrfizetések emelése.
A kormányprogram főleg a rendezetlen viszonyok felszámolását, a kiszámíthatóság megteremtését tűzte ki célul az egészségügyi ágazatban. A korábbi tapasztalatokból okulva a konzultációs szándék, az érdekképviseletekkel folytatott párbeszéd jellemezte a működést és számos korrekciós lépés született, miközben megkezdték a felkészülést a komolyabb átalakításokhoz is (Semmelweis Terv, egészségügyi kataszter). Megoldásra vár az egészségügy GDP-arányos részesedésének növelése a gyógyszerkasszát érintő jelentős kiadáscsökkentés után. Az orvosi, szakdolgozói életpályamodell kidolgozása még csak ígéret, ahogy a méltó bérezés megteremtése, a minden eddigi kormány által szorgalmazott hálapénzrendszer felszámolása is.
A kormány szociális politikájának középpontjában a család erősítése, a gyermekvállalásra ösztönző intézkedések állnak. Az eredmények közül a leglátványosabb a GYES folyósításának kettőről ismét három évre való emelése, illetve a családi adókedvezmények jelentős növelése volt. A nyugdíjrendszer területén is mélyreható változások történtek azzal, hogy a kormány lényegében megszüntette a kötelező magánnyugdíj-pénztári pillért. A reform a kormányzati szándék szerint egyszerre szolgálja a nyugdíjrendszer és az államháztartás stabilitását, s ezáltal a szociális biztonságot.
A tanulmány szerint az igazságszolgáltatás kiterjedtebb függetlensége valósult meg a legfőbb ügyész interpellálhatóságának megszüntetésével. A Nézőpont Intézet fontosnak tartja, hogy az ügyészség nem kerül a kormány felügyelete alá, az új alaptörvény megőrzi a szervezetileg független ügyészségi rendszert. A Nézőpont Intézet elemzése szerint a korrupció elleni küzdelemben fontos előrelépés a korrupciós ügyekre specializált ügyészségi csoport kialakítása, az ehhez rendelt költségvetési források biztosítása mellett.
